Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
468 SZINAI MIKIjÓS A Friedrich-irányzat veresége más vonatkozásban is túlmutat a Friedrichpárt helyzetén. Már az 1920 januári választások is — különösen, ha figyelembe vesszük az egész kurzus ezzel kapcsolatos reményeit — a kereszténypárt vereségének tekinthető. Tulajdonképpen ennek a vereségnek a következménye — és a kereszténypárt bomlásának első jele — Friedrichék kiválása tavasszal a kereszténypártból. Ezt követte a tiszántúli választásokon — egy féléven belül — elszenvedett második vereség. Ezeket a kudarcokat nem tudta igazán ellensúlyozni az 1920 júliusi budapesti törvényhatósági választásokon elért siker, mert — amint erre utaltunk — már akkor mindenki tisztában volt ennek a győzelemnek a reális értékével. Ezek után a fúziós tárgyalások felszínre hozták, hogy nemcsak a kisgazdapárton belül vannak ellentétek, de a kereszténypártot talán még súlyosabb konfliktusok osztják meg — (a régi néppárti politikusok és a keresztényszocialista vezetők, a különböző legitimista frakciók és a szabadkirály-választók közötti ellentétek stb.) — mint a másik pártot. Alig másfél év múlva majd ezek az ellentétek vezetnek a párt teljes felbomlásához. 1920 augusztusára az is nyilvánvalóvá vált, hogy a több mint egy évtizeden át űzött szociális demagógia után a keresztényszocialisták hatalomra jutva eddig egyetlen szociális törvényt sem hoztak, és eszük ágában sincs ilyet javasolni. Sőt, a korábbi ígéretekkel ellentétben Hallerék a legfontosabb kérdésekben cserbenhagyták Nagyatádi Szabó földreformtervezetének támogatását is.13 3 Újabb súlyos csapást jelentett a kereszténypárt pozícióira, a tisztviselők, a városi lakosság soraiban élvezett befolyásukra a gabonaárak kérdésében elszenvedett vereségük. Ez egyben meggyengítette az ellenforradalom pártja, a kereszténypárt és Horthyék eddigi szövetkezését is. Az ellenforradalom egy éve után a kurzus tulajdonképpeni pártjának helyzete megrendült. Végül a következő hetekben még egy fontos tényező hatott a politikai erőviszonyok alakulására: Mint írtuk, 1920. július 30-án alakult meg a fuzionált pártok egységes, új vezetősége.13 4 De már augusztus 3-án azt írta a Népvszava, hogy „egyetlen párt szolgálja mostanában a kormány szándékait. Az egyetlen nagy párt azonban nem jelenti az egyetlen nagy akaratot". Alig két héttel később, augusztus 16-án Balatonfüreden zászlót bontott Rubinek Gyula vezetése alatt a Falu Országos Szövetség. Pár nap múlva az új (?) alakulás Országos Földműves Szövetség név alatt folytatta szervező tevékenységét. Augusztus 31-én Rubinek napilapja hírül adta, hogy ,,a(z egységes — Sz. M.) párt intézőbizottságának ülésével egyidejűleg a keresztényszocialista képviselők külön értekezletet tartottak a(z egységes — Sz. M.) pártvezetőség tudta nélkül."13 5 A júliusban „fent" megvalósult fúzió ellenére tehát a következő hetekben a kereszténypárt megtartotta képviselőcsoportjának különállását, a kisgazdapárt pedig egész vidéki hálózatát. Szeptember 19-én az Új Barázda már leplezetlenül meg merte írni, hogy „a Földműves Szövetség ma voltaképp nem más, mint a volt kisgazdapárt szervezete, azzal a rendeltetéssel, hogy a 133 Mészáros Károly: A Nagyatádi-féle földreformtörvények megalkotása I—II. r. Agrártörténeti Szemle 1978. 3-4. sz. 494. 1979. 1-2. sz. 77., 78. 92. 134 Új Barázda, 1920. július 31. Ι Κ , Uj Barázda, 1920. augusztus 31.
