Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 469 augusztus 3-án Bethlen István, augusztus 5-én Tóth János jelentette be az új egységpártba való belépését. A legfontosabb kérdésekben kialakult megállapodások után ezekben a napokban került napirendre Horthyék már említett követelése is a kormányzó házfeloszlatási jogának a kiterjesztésére. A kisgazdapárt egykori tagjaiban olyan nagy volt a tervezett törvényjavaslattal szemben tanúsított ellenállás, hogy „ezzel kapcsolatban már a párt felbomlásáról beszéltek."10 7 Egyrészt azonban Teleki már a bemutatkozó beszédében világosan célzott arra, hogy az új választójogi törvény kidolgozásával nem fognak sietni, másrészt magának a tervezett törvénynek a szövegében — akceptálva a kisgazdaképviselők aggodalmát — garanciát nyújtottak arra, hogy ha a nemzetgyűlés feloszlatása idején ez az új választójogi törvény még nem lenne kész, a meglévő, régi demokratikus választójog alapján kell az új választásokat megejteni.1 8 Ezen engedmények birtokában az egykori kisgazdaképviselők előtt Nagyatádi Szabó is és Rubinek is támogatta a törvényjavaslatot, és azt ily módon rekord idő alatt hajszolták keresztül a nemzetgyűlésen. De ezzel megszűnt — hosszú idő után először — a nemzetgyűlés feloszlatásának a közvetlen veszélye is.10 9 A hosszú kormányválságot tehát egy, elsősorban Horthyék (Horthy-Gömbös, Bethlen-Teleki) és az alkotmányos erők (főleg a kisgazdapárt vezetői) között létrejött — mondhatni — többlépcsős kompromisszum zárta le. Ennek a kompromisszumnak csak egy részét képezte a kormány összetételére vonatkozó egyezség. Másik részét az itt számba vett feltételezett megállapodások jelentik, harmadik része pedig — ezek eredményeképpen, egyben a megállapodások részeként — a nemzetgyűlés júliusi, augusztusi rendkívül aktívvá vált törvénykezési munkájának támogatására vonatkozhatott. Ezen kívül a kialakult kompromisszumban szerepet játszhatott egy, részben Horthy, részben a mágnások, valamint a kereszténypárt között kialakult egyezség 107 Új Barázda, 1920. július 5. 108 „Az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom gyakorlásának ideiglenes rendezéséről szóló 1920. évi I. tc. 13. §-ának módosításáról" címet viselő 1920. évi XVII. tc. 13. §-ának első bekezdése szerint: „...a nemzetgyűlés feloszlatása esetében a kormányzó köteles a nemzetgyűlés összehívása iránt már a feloszlató rendeletben akként rendelkezni, hogy a nemzetgyűlés összeülésére alapul szolgált választójog alapján, legkésőbb a feloszlatástól számított három hónapon belül összeülhessen. A kormányzó a nemzetgyűlést legfeljebb harminc napi időtartamra napolhatja el." MTT. 1920. 61. 1 „A párt egyes tagjai úgy szeretnék az egységet továbbra is fenntartani — írta a Népszava az egységes pártról —, hogy jiinkliniol (kiemelés az eredetiben — Sz. M.) igyekeznek létesíteni a végleges választójog, valamint Horthy házfeloszlatási joga között, remélvén, hogy a két ügynek összekapcsolása esetén a korlátlan házfeloszlatási jog ellenzői is beleegyeznek a kormányzói jogkör ilyen kibővítésébe." Népszava, 1920. augusztus 3. — így is történt. Rubinek a házfeloszlatás jogának elfogadását ajánlotta a kisgazdapártnak, „azzal a módosítással, hogy amennyiben a nemzetgyűlés összehívásáig az új választójogi törvényt nem alkotnák meg. az új képviselőházat a jelenlegi törvény alapján hívják össze." Népszava, 1920. augusztus 5. Lásd erre az előbbi, 108. sz. jegyzetet. A törvényjavaslatot az új igazságügyminiszter 1920. július 28-án nyújtotta be, a nemzetgyűlés 1920. augusztus 5-én egy nap alatt (!) letárgyalta, és már augusztus 19-én érvénybe is lépett (MT. 1920. 61. old., I. Nemzetgyűlés Ν. IV. k. 239-246., 276.)
