Századok – 1990

Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423

AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 447 Augusztus 19-én a földművelésügyi tárcától távozó Rubinek tiszteletére a „szövetkezetek" 200 személyes vacsorát rendeztek (amelyen ott voltak — többek közt — Sréter, Tomcsányi miniszterek, Mayer János, Kaán Károly földművelésügyi álamtitkárok és Somssich László gróf, a nagybirtokosok érdekvédelmi szervezete, az Országos Magyar Gazdasági Egylet, az OMGE elnöke). Az első pohárköszöntőt Rubinek Horthyra mondta. Utána Somssich gróf méltatta Rubinek érdemeit, „akit ezelőtt egy esztendővel a magyar gazdatársadalom egyhangú megnyilatkozása emelt pajzsára". De ha a személyben változás állott is be — mondotta a gróf —, Rubinek szelleme ott marad a földművelésügyi minisztériumban. (Élénk helyeslés és taps.)"100 Rubinek Gyulát bukásában — a nagybirtokosok szervezete kifejezett támogatásán kívül — kárpótolhatta még, hogy végül az ő javaslata, az ő javaslatuk győzött, és táplálhatta a reményt is, hogy majd győztesen tér vissza a hatalom csúcsaira. De mi magyarázhatja Nagyatádi Szabó magatartását? Különösen, ha figyelembe vesszük fogadkozásait, hogy ellenzékbe vonul, amennyiben nem az ő tervezetét fogadják el? Minden bizonnyal jelenthetett számára némi vigaszt a földművelésügyi tárca megszerzése, mert azt remélhette, hogy ennek birtokában, esetleg a törvényjavaslat bizottsági tárgyalása során még érvényesíteni tudja befolyását. (Ez a reménye — mint tudjuk — nem valósult meg.) Nagyatádi Szabó mögött nem állott József főherceg és a francia külpolitika segítségének reménye, mint ellentaoasa, Rubinek mögött. Maradtak számára — úgy vélhette — a magyar belpolitika reális tényezői — Horthy és Bethlen segítsége. De hát az is világossá válhatott Nagyatádi Szabó előtt augusztus közepére, mikor miniszter lett, és mikor Rubinek javaslatát kellett beterjesztenie a nemzetgyűlésben, hogy Horthyék becsapták, nem az ő javaslatát támogatták a döntő tárgyalásokon. És ráadásul neki kellett ellenfele tervezetét a kisgazdapárt és a nemzetgyűlés előtt képviselni. Miért vállalta mégis ezt a nyilvánvalóan dicstelen szerepet? n. p. Ezen a minisztertanácson mondta Nagyatádi Szabó: „szerinte is elég, ha a nincstelenek annyit kapnak (földet — Sz. M.), amennyit a kisbirtok nekik fel tud szántani..." 100 ' Uj Barázda, 1920. augusztus 20. A Nagyatádi Szabó által beterjesztett javaslatból csak majdnem négy hónap múlva lett törvény: a XXXVI. t. c. ua földbirtok helyesebb megoszlását szabályozó rendelkezésekről" címen. (MTT. 1920. 230-272. old.) A bizottsági tárgyalások október 27-ig húzódtak. November 4. és 13. között tárgyalta a nemzetgyűlés, és 1920. december 7-én hirdették ki. A földreform történelére és kritikájára lásd a 70. sz. jegyzetet. — A kisgazdapártnak az antiszemitizmussal és a kereszténypárttal kötött szövetsége — immáron egy éve tartó fogsága — és a földreform-törvényjavaslat hónapokig elhúzódó vitái tapasztalataival mondta a földreform-törvényjavaslat nemzetgyűlési vitájának utolsó előtti napján a kisgazdapárti Szabó József (a nagybajomi, mert volt egy kereszténypárti Szabó József is a parlamentben) — a kereszténypárt! képviselők felé: „...Vallás kell, nem felekezeti izgatás. Én meghiszem, hogy a szövetségek, amelyek alakultak, hívják MOVE-nak, hívják Ébredő Magyaroknak... először a zsidók ellen intézik a támadási, de aztán a parlamentnek üzennek hadai, amikor azt mondják, átvesszük a halaimat. (Úgy van!) Aki nekem ezt mondla, az! mondtam neki, hát az urak vették a nemzettől a mandátumot, vagy mi? Azt felelte: Nem kellenek a mandátumok, mandátum ide, mandátum oda, ők magukban elvállalják és átveszik a hatalmat." A nemzetgyűlés 1920. november 10-i ülésén. I. Nemzetgyűlés N. VI. K. 433.