Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
448 SZINAI MIKIjÓS A nyár kezdete óta folyt a különböző politikai fórumokon a küzdelem az új termés árairól. A kormány gabonamonopóliuma mellett lényeges, kormányszinten eldöntendő kérdés volt a felvásárolandó gabona ára. A tavalyi 150-300 koronás ár helyett Nagyatádi Szabó 500 koronás mázsánkénti ár meghatározását követelte.101 Javaslata ellen fordult nem csupán a saját pártjából delegált pénzügyminiszter, Korányi Frigyes — pénzügypolitikai, antiinflációs megfontolásokból —, de a városi tisztviselő érdekeket képviselő kerszténypárt, és ezek mellett a Friedrich-párt is.102 A hetek óta folytatott tárgyalásokon azonban Nagyatádi elsősorban a jómódú, árutermelő parasztság érdekeitől vezetve, kitartott az 500 koronás felvásárlási ár mellett.10 3 Még az új kormány első ülésén, július 21-én is vita tárgya volt a gabonaár, amelyben újból nem tudtak megegyezni. Csak a kormány július 27-i ülésén számoltak be arról, hogy egy-két nappal korábban tartott — az összes jelek szerint döntő — tanácskozáson végre megállapodtak a felvásárlási ár tekintetében, és azon elfogadták Nagyatádi Szabó 500 koronás gabonaárát.10 4 A minisztertanácsi jegyzőkönyv feltűnő módon nem említi, de a tanácskozásról szóló újsághíradások beszámolnak arról, hogy ezen a megbeszélésen megvitatták a szőnyegen lévő földreform kérdését is, és e tekintetben megállapodásra jutottak.10 5 A gabonaár kérdésében csak úgy következhetett be a megegyezés, ha Nagyatádi Szabó — Korányi és a kereszténypárt ellenében — támogatást kapott Telekitől (tehát Horthytól) is. Mindezek alapján tételezzük fel, hogy Nagyatádi Szabó végső soron azért vállalta Rubinek törvényjavaslatának a képviseletét, mert a gabonaár kérdésében az árutermelő parasztság érdekeinek az adott pillanatban megfelelő árat kapott. A július 25-i értekezlet döntő jelentőségét bizonyítja az is, hogy az újságok hírt adtak egy szélesebb körű, július 30-án tartott tanácskozásról, amelyen most már elfogadták a földreformjavaslat végleges szövegét.10 6 Nem lehet véletlen, hogy ugyanezen a napon, július 30-án választották meg az egységes kormányzópárt új vezetőségét. A kereszténypárti Prohászka Ottokár lett a párt elnöke, ügyvezető elnökké (a Rubinek-csoporthoz tartozó) Meskó Zoltánt jelölték. Azután, hogy július 14-én, miniszterelnöki dezignálása napján Teleki Pál belépett a kormányzópártba, 101 Nagyatádi Szabó kijelentette a korábbi kormány ülésén, jdnius 15-én, hogy ,,a nemzetgyűlés nem fogadna el 500,- Κ alatti árat." OL. Mt. jkv. 1920. jdnius 15. 1. n. p. 10 " A nemzetgyűlés ülésén a kereszténypárti szónokok a legélesebben támadták Nagyatádi Szabót és a magas gabonaárat (Szabó József, Taszler Béla, Usetty Ferenc). (I. Nemzetgyűlés Ν. IV. k. 204-207., 209., 236-237., 256-263., 266-271.) Lásd még a Friedrich párti Ereky felszólalását és a körülötte kialakult vihart a nemzetgyűlésen (I. Nemzetgyűlés Ν. IV. k. 190-204. 10 "' A Simonyi-Semadam-kormány legutolsó ülésén is éles vita folyt a gabona áráról. Nagyatádi Szabó azt mondta, hogy ha nem fogadnák el javaslalát, „ez megbontaná az oly nagy erőfeszíéssel létrehozott pártegységet". Azaz, ha nem akceptálják az általa követelt árakat, veszélyben van a kisgazdapárt hozzájárulása a Teleki-kormányhoz, és a Rubinek-féle földreformhoz. Nagyatádi Szabóval szemben Korányit a kormány ülésén Haller támogatta. A minisztertanács az éles vitában nem tudott megállapodásra jutni, és a kérdés eldöntését az dj kormányra hagyta. OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. jdlius 19. 6. n. p. 104 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. július 27. 25. η. p. A tanácskozáson részt vettek: Teleki, Rubinek, Nagyatádi Szabó, Sokorópátkai Szabó, Korányi és Haller helyetteséül Vass. 105 Szózat, 1920. jdlius 27., Új Barázda, 1920. jdlius 27. 106 Új Barázda, 1920. jdlius 31., Pesti Napló, 1920. jdlius 31.
