Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 439 nagyobb párt kegyeit. Megbízatása publikálása után azonnal kijelentette, hogy „a királykérdés most nem aktuális."6 8 Λ magyar politikai életre — ebben az időben — állandóan rányomta bélyegét a volt király váratlan visszatérésétől való félelem. A Kisgazdapártban ezen a téren nem csupán Friedrich tevékenységétől féltek. Emlékezhettek arra, hogy ez év februárjában, még Beniczky belügyminisztersége alatt, a belügyminisztériumban kiállítottak (Kovács Gáspár névre) egy hamis útlevelet IV. Kárcly részére, hogy ennek segítségével titokban és váratlanul léphesse át a magyar határt. Akkor erről a manipulációról bizalmasan Gömbös Gyula értesítette Rubinek Gyulát, aki a kormány ülésén leplezte le az ->kciót.69 Valószínűleg ezzel a szolgálattal (is) férkőzött Gömbös a kisgazdapárt vezetőinek a bizalmába. A békeszerződés aláírását követő időszakban, azután, hogy Horthynak a korlátlan házfeloszlatásra vonatkozó követelései nyomán kialakult a nemzetgyűlés váratlan feloszlatásának lehetősége, és az így keletkezett vákuumban a volt király meglepetésszerű visszatérésének veszélye — Teleki fogadkozásaival meg akarta nyugtatni a kisgazdapártot. De ha sikerült is Telekinek eloszlatni a kisgazdapárt félelmeit a restauráció kérdésében, tehát hogy egy házfeloszlatást nem használnak ki a Habsburgok érdekében, megszűnhetett-e a kisgazdapárt aggodalma maga a házfeloszlatás tekintetében? A másik kérdés, amely az új kormány megalakulásának közeledtével mindjobban előtérbe került, a földreform úgye volt. A személyi kérdéseken túl és azokkal összekapcsolva a következő napokban a tárgyi differenciák jutottak döntő szerephez. A földreform kérdését a kisgazdapárt két választási győzelme, a választásokon tett számtalan ígéret elodázhatatlanul tűzte napirendre. Ezekben a napokban a parasztság részéről — lentről — rendkívül nagy volt a nyomás: még a következő vetés előtt szerették volna tudni, kinek vetik jövőre az őszi magokat. A mágnások és Horthyék egyaránt tudatában lehettek annak, hogy a lengyelszovjet konfliktusba, egy új háborúba csak úgy kapcsolódhatnak be, ha a négyéves háború és a Tanácsköztársaság honvédő háborúja után valami földet juttatnak a paraszt-katonáknak. Ugyanakkor a nagybirtokos arisztokráciának és a dzsentriknek egyaránt az volt az eminens érdeke, hogy minél kevesebbet kapjanak a parasztok. A dilemma Teleki miniszterelnöki megbízatása idején abban csúcsosodott ki, hogy a nagybirtok érdekeit kifejező földreform-javaslatot kidolgozó Rubinek szembekerült Horthyval, és a nagybirtok érdekeit súlyosan sértő földreformot képviselő Nagyatádi Szabó vált Horthyék támaszává — az új kormányhatalomért a kisgazdapárt ellen folytatott küzdelemben. Hogyan lehetett ezt a dilemmát feloldani? 68 U.o. 69 OL. Minisztertanácsi jkv. 1920. márc. 30. 25. n. p. 0 Az egész 1920. évi földreform történetére nézve lásd: Kerék Mihály: A magyar földreform, MEFHOSZ Kiadó, Budapest 1939., Mészáros Károly: A Nagyaládi-féle földreformtörvények megalkotása. I—II. rész. Agrártörténeti Szemle, 1978. 3-4. sz. 483-525. old. és 1979. 1-2. sz. 40-94. Fontos aspektusokat nyújt az 1920-as földreform motívumaihoz és a korabeli magyar agrártársadalomhoz: Gunst Péter: A paraszti társadalom megrekedése a két világháború között. In: Parasztkérdés 1890-1930. A Magyar Tudományos Akadémia Agrártörténeti Bizottsága és a Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága által 1985. május 10-11-én Szegeden rendezett tudományos konferencia előadásai, Szeged, 1985. 149-163.
