Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
440 SZINAI MIKIjÓS Figyelemreméltó, hogy Bethlen július 7-én, azután kapta a kormányalakítási megbízását, amikor a két párt vezetősége július 6-án elvetette a fúziót, de utána rögtön Nagyatádi Szabó és Dömötör biztosították Horthyt, hogy ők és híveik az egyesülés mellett vannak. Ekkor kérte fel Horthy Nagyatádi Szabót, hogy mutassa be neki az ő földreformtervezetét. Ezután rögtön, július 9-i kihallgatásánál Nagyatádi Szabó ismertette a kormányzóval saját javaslatát.7 1 Nincs rá közvetlen bizonyítékunk, de az események menete és a feltárt összefüggések ismeretében talán nem túl merész a feltételezés, hogy ezen alkalommal Horthy megígérhette, hogy a Nagyatádi Szabó által nekik nyújtott jelentős támogatás fejében ő, Horthy támogatni fogja Nagyatádi Szabó földreformtervezetét, és a parasztvezető földművelésügyi miniszterségét. Ε kihallgatást követő napon kénytelen volt Rubinek lapja, egyben a kisgazdapárt szócsöve részletesen ismertetni Nagyatádi Szabó javaslatát. (Nagyatádi Szabónak nem volt napilapja.) Hét nappal később, július 17-én közölte a nagyobb nyilvánossággal az Új Barázda Rubinek tervezetét. Szűkebb körben, a nagybirtokosság képviselőivel már május 12-én megtárgyalta Rubinek saját birtokreform-tervezetét.72 Július közepén rendkívül kiéleződött a küzdelem Rubinek és Nagyatádi Szabó között. Rubinekék megpróbálták minden eszközzel diszkreditálni Nagyatádi Szabót és javaslatát. „Új földosztástervezet" címmel tárgyalta az Új Barázda Nagyatádi Szabó koncepcióját. „Első pillanatra szembeötlik — írja Rubinek lapja —, hogy a javaslat értelmében a 10-15 holdason felüli gazdák nem szerezhetnek birtokot. A törpebirtokosok és munkások (agrárproletárok — Sz. M.) ezzel szemben holdszámban is kifejezett igényjogokat kapnak anélkül, hogy valamelyes statisztikai számítás megnyugtathatna afelől, hogy ezeket az igényeket csakugyan ki lehet elégíteni." Rubinekék taktikája tehát elsősorban a jómódú parasztság, Nagyatádi Szabó politikai támasza körében és természetesen a nagybirtokosok előtt akarta kompromittálni Nagyatádi Szabó elképzeléseit. Az ellenforradalom légkörében az Új Barázda azzal is hangulatot akart kelteni Nagyatádi Szabó ellen, hogy igyekezett kimutatni a tervezete és a polgári forradalom földreformtervezete (a Buza Barna-féle javaslat) közötti hasonlóságot. Kiemelte az újság, hogy „egyezik a két javaslat az 500 holdas birtokmaximum megállapításában is". ANagyatádi-Szabó-féle javaslatnak különösen azon részeivel szálltak szembe, amelyek a végrehajtásban a földművelésügyi minisztériumnak és a községeknek akartak jelentős szerepet juttatni. Ez szerintük „a pártpolitika forgatagába állítaná a reformot", és a „községről-községre való összeírás... rengeteg előmunkálatot feltételezne, és végzetesen megzavarhatná a termelő munkát, mint ezt már Buza Barna idejében tapasztaltuk".7 3 Ezzel szemben Rubinek javaslata a földreform legfontosabb részét „egy pártatlan és független testületre", az Országos Földbirtokrendező Bíróságra akarta bízni. Ez a testület és hatásköre Rubinek javaslatának és az ezen alapuló későbbi törvénynek talán legfontosabb részét jelentette. Az említett bizalmas május 12-i értekezleten tárták fel a Rubinek-féle javaslat és a nagybirtok tényleges szándékait 71 Szózat, 1920. július 10., Új Barázda, 1920. július 10. 72 OL. BM. Ein. 1920-19-3664. 73 Új Barázda, 1920. július 10.
