Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 433 sokat. Ennek egész menete és eredményei pontosan tükrözik, hogy 1920 nyarán milyen terror uralta a fővárost. A szociáldemokrata párt e terror miatt nem vett részt a választásokon. A választástól tartózkodók és az érvénytelenül szavazók száma elérte a 159 000 főt, a választásra jogosultak 34%-át. Ilyen körülmények között kapta meg a „keresztény" irányzat a szavazatok 69,6%-át.3 9 A fővárosi kereszténypártok politikai képviselete, a Keresztény Községi Párt Wolff Károly és Csilléry András vezetése alatt — ha lehet — még reakciósabb volt, mint a nemzetgyűlésben képviselt keresztény irányzat. A tiszántúli választások kisgazdapárti sikerei után a fővárosi szavazások lettek volna hivatva növelni a kereszténypárt politikai súlyát, de mindenki tisztában volt a választási eredmények tényleges értékével.40 Minden bizonnyal ezzel is magyarázható, hogy mikor Bethlen kormányának listáján Wolff Károlyt javasolta az igazságügy miniszternek, ezt a kisgazdapártnak sikerült megakadályoznia. Az 1920 nyári fővárosi választások nyomán kialakult légkörre jellemző, hogy a politikai „tisztogatások" során a 2262 fővárosi alkalmazottból 306 ember ellen, az alkalmazottak több mint 15%-a ellen és 6498 fővárosi pedagógusból 703 ellen, 11%-uk ellen indítottak fegyelmi eljárást.41 A fővárosi terror újabb hullámai mellett nem feledkeztek meg a parasztságról sem. Július 2-án hírt ad Rubinek lapja, az Új Barázda arról, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tervei szerint a gimnáziumokban felvételi vizsgarendszert akarnak bevezetni. Ez a falusi gyerekekkel szemben volna hátrányos — írja a lap. Július 14-én már vezércikkben foglalkozik az újság a tervezettel. Haller minisztériumának a rendelete alkalmas arra — írták —, hogy „sokak által gyűlölt parasztgyerekek ne mehessenek gimnáziumba". Fordított numerus claususról beszél a vezércikk. A Stromfeld-per és a népbiztosok perének napjaiban a Szózat arról írt, hogy a falun és a városon egyaránt „csak a zsandártoll és a katonai egyenruha van igazán becsületben, mivel félelmet tud gerjeszteni. Ez a meglévő rend titka... Bele kell nyugodni, hogy a vitéz magyar csendőr és katona szuronyainak a megvillanása képviselje a jogrendet, mivel arra semmi más nem képes." A Szózatnak ez a vezércikke sem nélkülözi a Horthyra hivatkozó — nem is nagyon burkolt — utalást: „...a legilletékesebb körök felfogását is födi, hogy az új kabinet miniszterelnöke csak egy erőskezű és határozott egyéniségű agrárpolitikus lehet." 4 2 (Kiemelés — az eredetiben) "" Források Budapest történetéhez III. k. 1919-1945. Sorozatszerkesztő: Ságvári Ágnes. A kötetet szerkesztette: Szekeres József. Budapest Főváros Levéltárának Kiadványa, Budapest 1972. 45. old. (A továbbiakban: Források III.) Ezeket a hivatalos adatokat figyelembevéve, igaza volt a Népszavának, amikor a fővárosi választások eredményeiről azt frta, hogy a budapestiek kétharmada az ellenforradalmi kurzus ellen szavazott. Népszava, 1920. július 15. 40 Az 1922. évi II. nemzetgyűlési választásokon és az 1925-ben megtartott fővárosi törvényhatósági választásokon — bár közben Bethlen a nemzetgyűlésben keresztülerőszakolta a demokratikus szavazatok számát jelentősen csökkentő, retrográd fővárosi törvényét —, a szociáldemokrata párt és a demokratikus pártok együtt a szavazatok többségét kapták meg. Források III. k. 93., 149. 41 Interpelláció és válasz 1920. augusztus 26-án a törvényhatósági bizottsági közgyűlésen a fővárosi alkalmazottak ellen indított fegyelmi vizsgálatokról. Források III. k. 64-66. 42 Szózat, 1920. július 2. Vezércikk.
