Századok – 1990

Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423

AZ F.LSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKUIÁSA 433 sokat. Ennek egész menete és eredményei pontosan tükrözik, hogy 1920 nyarán mi­lyen terror uralta a fővárost. A szociáldemokrata párt e terror miatt nem vett részt a választásokon. A választástól tartózkodók és az érvénytelenül szavazók száma el­érte a 159 000 főt, a választásra jogosultak 34%-át. Ilyen körülmények között kap­ta meg a „keresztény" irányzat a szavazatok 69,6%-át.3 9 A fővárosi keresz­ténypártok politikai képviselete, a Keresztény Községi Párt Wolff Károly és Csil­léry András vezetése alatt — ha lehet — még reakciósabb volt, mint a nemzetgyű­lésben képviselt keresztény irányzat. A tiszántúli választások kisgazdapárti sikerei után a fővárosi szavazások lettek volna hivatva növelni a kereszténypárt politikai súlyát, de mindenki tisztában volt a választási eredmények tényleges értékével.40 Minden bizonnyal ezzel is magyarázható, hogy mikor Bethlen kormányának listá­ján Wolff Károlyt javasolta az igazságügy miniszternek, ezt a kisgazdapártnak sike­rült megakadályoznia. Az 1920 nyári fővárosi választások nyomán kialakult légkör­re jellemző, hogy a politikai „tisztogatások" során a 2262 fővárosi alkalmazottból 306 ember ellen, az alkalmazottak több mint 15%-a ellen és 6498 fővárosi pedagó­gusból 703 ellen, 11%-uk ellen indítottak fegyelmi eljárást.41 A fővárosi terror újabb hullámai mellett nem feledkeztek meg a parasztság­ról sem. Július 2-án hírt ad Rubinek lapja, az Új Barázda arról, hogy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium tervei szerint a gimnáziumokban felvételi vizsgarend­szert akarnak bevezetni. Ez a falusi gyerekekkel szemben volna hátrányos — írja a lap. Július 14-én már vezércikkben foglalkozik az újság a tervezettel. Haller mi­nisztériumának a rendelete alkalmas arra — írták —, hogy „sokak által gyűlölt pa­rasztgyerekek ne mehessenek gimnáziumba". Fordított numerus claususról beszél a vezércikk. A Stromfeld-per és a népbiztosok perének napjaiban a Szózat arról írt, hogy a falun és a városon egyaránt „csak a zsandártoll és a katonai egyenruha van igazán becsületben, mivel félelmet tud gerjeszteni. Ez a meglévő rend titka... Be­le kell nyugodni, hogy a vitéz magyar csendőr és katona szuronyainak a megvilla­nása képviselje a jogrendet, mivel arra semmi más nem képes." A Szózatnak ez a vezércikke sem nélkülözi a Horthyra hivatkozó — nem is nagyon burkolt — uta­lást: „...a legilletékesebb körök felfogását is födi, hogy az új kabinet miniszterel­nöke csak egy erőskezű és határozott egyéniségű agrárpolitikus lehet." 4 2 (Kieme­lés — az eredetiben) "" Források Budapest történetéhez III. k. 1919-1945. Sorozatszerkesztő: Ságvári Ágnes. A kö­tetet szerkesztette: Szekeres József. Budapest Főváros Levéltárának Kiadványa, Budapest 1972. 45. old. (A továbbiakban: Források III.) Ezeket a hivatalos adatokat figyelembevéve, igaza volt a Népszavának, amikor a fővárosi választások eredményeiről azt frta, hogy a budapestiek kétharmada az ellenforradal­mi kurzus ellen szavazott. Népszava, 1920. július 15. 40 Az 1922. évi II. nemzetgyűlési választásokon és az 1925-ben megtartott fővárosi törvényha­tósági választásokon — bár közben Bethlen a nemzetgyűlésben keresztülerőszakolta a demokratikus sza­vazatok számát jelentősen csökkentő, retrográd fővárosi törvényét —, a szociáldemokrata párt és a de­mokratikus pártok együtt a szavazatok többségét kapták meg. Források III. k. 93., 149. 41 Interpelláció és válasz 1920. augusztus 26-án a törvényhatósági bizottsági közgyűlésen a fő­városi alkalmazottak ellen indított fegyelmi vizsgálatokról. Források III. k. 64-66. 42 Szózat, 1920. július 2. Vezércikk.

Next

/
Thumbnails
Contents