Századok – 1990

Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423

KÖZLEMÉNYEK Szinai Miklós AZ ELSŐ TELEKI-KORMÁNY MEGALAKULÁSA 1920. JÚNIUS 26-1920. SZEPTEMBER 15.* Az 1920 nyári válság történetét vizsgálva a legszembetűnőbb kérdés: hogyan volt lehetséges, hogy újabb nagy választási győzelem után nem a nemzetgyűlés legnagyobb pártja, a kisgazdapárt adta az új kormány miniszterelnökét? A következő hónapokban miért nem tudott — szinte nyomasztó parlamenti ereje birtokában — ez a parasztpárt egy demokratikusabb földreformot kivívni? A válság során miért csak olyan nevek merültek fel komolyan, mint gróf Bethlen István, gróf Teleki Pál? Milyen politikai szituáció lehetett az, amelyben a legnagyobb, a választásokon győztes parasztpárt vezérei helyett kizárólag grófok voltak Horthy jelöltjei, köztük olyan gróf, aki ezen a választáson elbukott, akit nem fogadott el az alföldi magyar parasztság, a magyar nép, éppen az, amelyre oly előszeretettel szoktak a grófok hivatkozni? Ha a parlamenti aritmetikát nézzük, teljes egyértelműséggel megállapítható, hogy a kisgazdapárt tudott volna olyan kormányt alakítani, amelyben ő dominál, • A közlés a szerző „Az 1920. nyári politikai válság 1920. július 4. - 1920. szeptember 15." c. tanulmányának második része. Az első rész 1920. június 4-től 1920. június 26-ig tárgyalja a Horthyrendszer leghosszabb kormányválságának történetét. A kabinet megrendülése fontos belpolitikai előzményei közül elsősorban a Horthy-Friedrieh ellentétre utalunk. (Lásd erre részletesen: Szinai Miklós: Ki lesz a kormányzó? c. munkáját, Kossuth K. 19S8.) 1919 októbere és 1920 márciusa között kiélezett küzdelem alakult ki Horthy és Friedrich között a legfontosabb államhatalmi pozíciókért: a kormányzói székért és a miniszterelnökségért. Friedrich 1920. március 1-ével elvesztette ezeket a csatákat, de nem adta fel a küzdelmet. Horthyék legfontosabb fegyvere a Friedrich ellen folytatott hadjáratban az a vád volt, hogy Friedrich István, mint felbújtó, részt vett a Tisza István ellen (1918. október 31-én) elkövetett gyilkosságban. A vád alaptalan volt, de Horthyék 1920 tavaszán és nyarán ebben a szellemben készítették elő a Tisza-pernek a katonai törvényszék előtt lefolytatandó tárgyalásit. 1920 nyarán tehát tovább folyt a hatalmi harc Horthy és Friedrich között. A politikai krízis a trianoni békeszerződés aláírása napján, 1920. június 4-én Friedrich István sikertelen államcsíny-kísérletével kezdődött. A puccs Horthy, valamint a nemzetgyűlés ellen irányult, és a volt király, IV. Károly visszatérését akarta előkészíteni. 1920. június 13-án kezdődtek, és kb. 3 hétig tartottak a nemzetgyűlési pótválasztások a románok által tavasszal kiürített tiszántúli területeken, amelyek a kisgazdapárt nagy, 1920 januári választási győzelme után e parasztpárt újabb vitathatatlan sikerét hozták. Friedrichék támadása után Horthyék és a mágnások újabb akciói a nemzetgyűlés első kormánya, a Simonyi-Semadam-kormány lemondásához vezettek. Nyomatékosan hangsúlyozzuk, hogy az 1920 januári és júniusi választások az első titkos választások voltak Magyarországon. Ezeket a választásokat a titkos szavazás és a terror együtt jellemezte. 1 Gróf Ráday Gedeon, akinek neve felmerült a válság során, mint miniszterelnök-jelölt, és aki később Bethlen kormányában belügyminiszter lett (1921-ben), Tóth János volt belügyminiszter (1918-ban), akit Bethlen első kormánylistájában belügyminiszternek javasolt, és maga gróf Bethlen István is megbukott a tiszántúli választásokon. Új Barázda (a kisgazdapárt napilapja), 1920. július 1.