Századok – 1990
Közlemények - Szinai Miklós: Az első Teleki-kormány megalakulása. 1920. június 26–1920. szeptember 15. III–IV/423
424 SZINAI MIKIjÓS sőt a képviselők számát tekintve egyedül is vállalhatta volna a kormányzati felelősséget. 207 nemzetgyűlési mandátumból a kisgazdapárt ekkor — a tiszántúli választások után — 99-cel rendelkezett. Ha ehhez hozzávesszük a demokratákat, a 4 Nemzeti Demokrata Párthoz tartozó képviselőt és a pártonkívüliek közül még a két liberálist (Sándor Pált és Bárczy Isvánt) és a zavaros profilú és múltú Nemzeti Munkáspárt két tagját, akiket ebben az összefüggésben a nemzetgyűlés demokratikus szárnyához kell számítanunk — egy kisgazdapárti kormány a 207 szavazatból 107-re számíthatott volna.2 Ehhez figyelembe kell vennünk, hogy a vele szemben álló tábor mesze nem volt egységes, ugyanakkor biztosan támaszkodhatott volna egy ilyen kormány a parlamenten kívül az ellenforradalom szakadatlan támadásai ellenére még mindig intakt szociáldemokrata pártra és a szakszervezetek szimpátiájára. Mindez ugyan aritmetika, de a számok mögött mégis a magyar népnek a terror ellenére kifejezett véleménye nyilvánult meg. Majd egy évvel az ellenforradalom győzelme után még mindig látszottak egy másik alternatíva körvonalai. Az előbbi kérdőjelekhez kapcsolódó kérdés: miért nem lett, lehetett ebből az alternatívából valóság? 1920 nyarán azonban a puszta feltevés, hogy a kisgazdapárt a demokratákkal, vagy a szociáldemokratákkal együttműködhet, a teljes abszurditás birodalmába tartozott. Nagyatádiék még a Clerk-tárgyalásokon3 — a legkritikusabb körülmények között — szakítottak a demokratikus erőkkel, a liberálisokkal és a szociáldemokrata párttal. Azóta a helyzet csak romlott, a kisgazdapárt deklarált antiszemitizmusa lehetetlenné tette a liberálisokkal való összefogást, és 1920 nyarán Andrássy Gyula gróf közelebb állt a szociáldemokratákhoz, mint a kisgazdapárt.4 A párt a nevéhez fűzött „keresztény" jelzővel is demonstrálta, hogy a keresztény kurzus alapjaira helyezkedett. Nagyatádi Szabóék 1920 nyarán — politikailag — a reakció fogságában voltak. És ez eleve meghatározta, korlátozta politikai mozgásterüket. A politikai nyomást Horthyék a fizikai terrorral kombinálták. A Szózat, Gömbösék lapja nap mint nap megismétlődő fenyegetéseit a kortársak nem tekin-2 Számításainknál a Nemzetgyűlést Almanach (1920-1922. Szerk.: Vidor Gyula, a Nemzetgyűlési Almanach Szerkesztősége kiadása. Budapest 1921.) adataira támaszkodtunk. Az évkönyv adatai ugyan az 1921 nyári viszonyokat tükrözik, de igyekeztünk figyelembe venni az attól eltérő, egy évvel korábbi pártállásokat is. — Az 1920 januári választásokon 218 mandátumból 79-et a kisgazdapárt, 72-t a kereszténypárt szerzett meg. 1920. nyarára a kereszténypárt parlamenti frakciója — sorozatos kilépések után 59 képviselőre csökkent. 3 Sir George Clerk angol diplomata 1919. október 23-tól 1919. november 25-ig a párizsi békekonferencia Ötös Tanácsa megbízásából Budapesten folytatott tárgyalásain segített létrehozni egy magyar koalíciós kormányt, amelyet az antant az 1920 januárjában kezdődő béketárgyalásokon tárgyaló félnek elismert. Ránki György: A Clerk-misszió történetéhez, Történelmi Szemle, 1967. 2. sz. 156-187. old. 4 Mikor 1920. július 23-án a nemzetgyűlésben Andrássy Gyula azt merte mondani: „...nem lehet a szociáldemokráciát olyan bűncselekménynek nevezni, amely elég arra, hogy azzal szemben, aki szociáldemokrata, jogtalanságot, kegyetlenkedést kövessenek el," felháborodás tört ki a kisgazdapárt és a Friedrich-párt soraiban, és Rubinek Gyula a kisgazdapárt padjaiból ezt kiabálta Andrássy felé: „Micsoda beszéd ez? Mégicsak abszurdum itt ilyen beszédet elmondani!" Az 1920. évi február hó 16-ra hirdetett nemzetgyűlés naplója. Hiteles kiadás. Buda pest, 1920. (Továbbiakban: I. Nemzetgyűlés Ν.) IV. k. 35-36.
