Századok – 1990

Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383

FRANCIAORSZÁG SZIBÉRIA POLITIKÁJA 399 szemléje után, az uráli fronton visszatérnek a kérdésre. A látogatás tapasztalatai alapján Janin arra a következtetésre jutott, hogy külön frontparancsnokságra nin­csen szükség, de egy omszki központi parancsnokság létrehozása nélkülözhetetlen, s az is, hogy a cseheket és az oroszokat kettéválasszák. A főparancsnokság kérdé­se végül 1919. január 14-én oldódott meg oly módon, hogy a Bajkáltól nyugatra található szövetséges erők főparancsnoka Janin tábornok lett, az orosz erők pedig Kolcsakhoz tartoztak. 64 Az angol katonai misszió vezetője, Knox tábornok pedig Janinnel működött együtt minden olyan kérdésben, mely a külföldről jövő ellátás­hoz kapcsolódott.6 5 A Bajkáltól keletre eső területek feletti fennhatóságot s a transzszibériai vasutat elvileg Otani tábornok, a japán erők főparancsnoka biztosí­totta. Azért elvileg, mert ebben a régióban amerikai csapatok is voltak, akik azon­ban nem fogadták el, hogy alárendeljék magukat a japán parancsnokságnak. Ily mó­don katonai téren éppúgy nem oldódott meg az irányítás egysége, mint politikai té-66 ren. Nézzük meg ezután, milyen és mekkora katonai erők voltak Szibériában. Egy 1919. áprilisi keltezésű dokumentum 300 ezer főre becsülte a szovjetellenes erők létszámát.6 7 Janin nem volt jó véleménnyel az oroszokról, sem a vezetésről, sem pedig a csapatok szelleméről. A fegyelemmel kapcsolatban Pepeljajev tábor­nok esetét említi meg, aki egy hadseregtest parancsnoka volt, s egyik hadosztály­parancsnokának előírta, hogy a hadügyminiszter parancsainak ne engedelmesked­• 68 jen. A nem orosz nemzetiségű és külföldi katonai erőkkel több dokumentum fog­lalkozik. A csehszlovákok létszámát az áprilisi jelentés 55 ezer főben jelölte meg, egy június 16-i távirat viszont 70 ezerre tette. Janin véleménye a csehekről s a többi kelet-európai katonai erőről, csoportról - amelyek Oroszországban voltak -az volt, hogy mindegyik pénzügyi támogatást kér Franciaországtól a katonai fel­szereléshez és a hazamenetelhez, de ritka kivételtől eltekintve a fronton harcolni 70 egyik csoport sem akart. A csehek sem szándékoztak részt venni a polgárháború­ban, s csak addig vettek részt a harcokban, ameddig az a hazamenetel biztosítása érdekében szükséges volt. Ezért lassan kivonták erőiket a volgai frontról, elhagy-64 Uo. 61-62. 65 AMG 7 Ν 812. Gouvernement de Koltchak. Fin avril 1919. 66 AMG 7 Ν 808. Tokyo, 2 mai 1919. No 169. 67 AMG 7 Ν 812. Armée sibérienne. A 300 ezerből 200 ezer volt a harci zónában. Április elején a csatarend az alábbi: 1. Szibériai hadsereg - parancsnok: Gajda tábornok. Főhadiszállás: Perm. Létszám: 45 ezer-100 ágyú. 2. Nyugati hadsereg - Kandzsin tábornok - Ufa - 65 ezer fő-140 ágyú. 3. Orenburg! hadsereg - Dutov tábornok - Trojtok - 12 ezer fő-15 ágyú. 4. Sztyeppei hadsereg - Szemipalatyinszk -11 500 fő 68 AMG 7 Ν 1555. Omsk, 7 février 1919. 69 MAE Europe-Russie 818 Tchèques en Sibérie. Arkhangel, 16 juin 1919. Jusserand washing­toni francia nagykövet 50 ezer csehszlovákról Ir - MAE Eu.-R. 814 18 septembre 1919. (az érkezés dá­tuma Párizsba ). Maxime Mourin pedig 45 ezer csehet említ a könyvében: Les rélations franco-soviétiques 1917-1967 Payot-Paris 1967. 94. 70 AMG 7 Ν 1555. Omsk, 7 février 1919. Janin: i. m. 85-97. Mourin: i. m. 94.

Next

/
Thumbnails
Contents