Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
400 MAJOROS ISTVÁN ták Ufát, s 1919 elejétől már csak a transzszibériai vasútvonal ellenőrzésére szorítkoztak.71 A lettek létszáma mindössze 350 fő volt, s az omszki kormány iránt nem voltak nagy bizalommal.72 Ami a jugoszlávokat illeti, a dokumentumok különbséget tesznek szerbek és jugoszlávok között. A szerbek csoportját a régi Szerb Királyságból származók alkották. Közülük a katonailag értékesebb rész már keresztülvágta magát Szibérián, és eljutott Szalonikibe. így Szibériában csak a katonailag gyengébb minőség maradt. Legfontosabb csoportjuk Cseljabinszkban működött. A másik, a jugoszlávok (horvátok és szlovének) csoportját a szerbekhez nem a legjobb viszony fűzte. Létszámuk mintegy ezer fő volt, s Tomszkban voltak találhatók. 73 A románok, kb. 4-5 ezer fő, Irkutszkban működtek. Janin kifejezte reményét, hogy katonai kvalitásaik, amelyek megmutatására a háború során nem volt idő és lehetőség, ezúttal egyre inkább megnyilvánulnak. Azt azonban nehéz lenne megmondani, hogy erre hol nyílott volna mód, mivel a románok elsősorban hátországi szolgálatot láttak el a többi kelet-európai csoporthoz hasonlóan. Szibériában több lengyel bizottság működött, melyek között rivalizálás folyt. így Novonyikolajevszkben egy katonai, Harbinban pedig egy civil bizottság működött.7 4 Az antant és a szövetséges hatalmak erőivel is több dokumentum foglalkozik. A diplomáciai csatározások tétje elsősorban a japán csapatok létszáma volt. Tokió, amint azt már jeleztük, az amerikaiak által megjelölt 7 ezer fős kontingenst kevésnek találta, ezért növelte a létszámot. Hogy pontosan mennyi japán volt a Távol-Keleten, pontosabban a Bajkál-tó és Vlagyivosztok közötti térségben, ezt éppúgy nehéz kideríteni, mint pontos számadatot adni a cseh, lengyel, jugoszláv, stb erőkről. A szakirodalom 75 ezer főre teszi a Kelet-Szibériában bevetett japán erők számát.7 5 A rendelkezésünkre álló dokumentumok ennél kisebb számokról tudósítanak, s egyes esetekben igen nagyok az eltérések. Egy 1919. január eleji jelentés arról ad hírt,76 hogy japán bejelentés szerint Tokió 30 ezer embert és 5 ezer lovat kivon Szibériából, így 25-30 ezer fő maradna a régióban. A kivonás hírét egy külügyi információ is megerősíti,7 7 bár számadatai kissé eltérnek, mivel 31 ezer ember és 5 ezer ló visszahívásáról tud, s így 28 ezer japán maradna Szibériában. A jelentés az információhoz azt a megjegyzést fűzte, hogy a döntést az amerikai kormány kielégítésére hozták. Mindebből azt a következtetést kell levonnunk, hogy a japán kormány, miután a 7 ezer fős limitet nem fogadta el, az általa meghatározott 12 ezer főt sem tartotta be, hanem 1919 elejére legalább 60 ezer főre emelte a létszámot. Ennek ellentmondani látszik a vezérkar már említett 1919. áprilisi doku-71 dr. Edvard Bencs: Nemzetek forradalma. Bratislava-Pozsony, 1936. Eugen Prager Könyvkiadó 60. III. kötet. 72 Az áprilisi dokumentum 700 lettről ír. 73 Mourin 8S00 szerbet említ a Janin által jelzett megkülönböztetés nélkül, i. m. 94. 74 Mourin 10 ezerre teszi a lengyelek számát i. m. 94. Az áprilisi dokumentum (lásd a 67. sz. jegyzetet^ 10-15 ezer, Janin pedig 8900 főről (r, i. m. 88. Parancsnokuk Czuma ezredes. 5 Mourin: i. m. 94. 76 AMG 4 Ν 41 doss. 3. Versailles, 8 janvier 1919. 77 MAE 814 Eu.-R. Sibérie. Bulletin de renseignement n° 22 relatif à la Sibérie pour la période se terminant le 18 janvier. Paris, 25 janvier 1919.
