Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
FRANCIAORSZÁG SZIBÉRIA POLITIKÁJA 391 giónak 1913-ban 9 788 400 lakosa volt az alábbi nemzetiségi megoszlásban: nagyoroszok aránya: 81,4%, török-tatár: 8,3%, mongol: 5,0%, bennszülött fajok: 5,3%. A mezőgazdaság szempontjából különösen Dél-Szibéria rendelkezik termékeny földekkel, így jelentős a búzatermelése, melyet a tejtermékekkel együtt exportáltak. Ε célból helybeliek, majd külföldiek szövetkezeteket alapítottak. Az exporttermékek külföldre szállítása Rigán és Revalon, valamint Petrográdon keresztül történt, s például a szibériai vaj legnagyobb piaca Anglia volt. Szibéria ásványkincsekben nagyon gazdag,2 8 s a gazdasági lehetőség óriási volt. A franciák eddig csupán a vas- és a szénbányászatban vettek részt az Altaj vidékén, míg az angolok a mezőgazdaság mellett az arany- és a rézbányászatban is érdekeltek voltak. A szibériai gazdaságban, az ónbányászatban Németország is jelen volt a háború előtt. A gazdasági lehetőségek kiaknázását segíthette az, hogy a háború miatt a vasútépítés nem szakadt meg. 1916-ra 1800 km hosszúságú vasútvonal készült el transzszibériai leágazásként, 9 és elkészült az amúri vasút is az Amur folyó feletti híddal együtt Habarovszkban. A vasúti szállítás lehetőségét növelte az a tény, hogy a transzszibériai vasút még a háború előtt kapott egy másik vágányt, mely Omszkból kiindulva találkozik az amúri vonallal. Ezenkívül Omszkot Tyumennel is összekötötték. Ez utóbbi azért fontos, mert így Petrográd a Perm-Vjatka-Vologda útvonalon is elérhető volt, azaz Moszkvát ki lehetett kerülni. A szállítási lehetőségekről a francia katonai misszió Szibériába küldött képviselője, Billet őrnagy is részletes tanulmányt készített.31 Kelet felé a vasúti szállítás szinte lehetetlennek tűnt a frontról hazatérő katonák miatt, Billet szerint az exportálás esélyei mégis jobbak itt, mint Oroszország európai részén. Ez utóbbi területen ugyanis a mozdonyok 25%-a használhatatlan, míg Szibériában, közelebbről az omszki körzetben csak 12%. Fontosnak tartja azt is, hogy a vasúti szállítás a nehézségek ellenére is néhány hónap alatt megszervezhető. Ebbe az irányba ösztönözhet az a tény, hogy 28 A dokumentum szerint a legfontosabb bányatermékek: Arany: Nyugat-Szibériában a tomszki, krasznojarszki körzetben, a déli és az északi sztyeppéken s Minuszinszknál található. Kelet-Szibériában pedig a vityimi körzetben található. Itt működik a Lena Gold Company. Ón: Nersinszk körzetében még alig kiaknázott. A kibányászásra egy berlini és egy hamburgi konzorcium jött létre a petrográdi nemzetközi bank részvételével. Található még Kukundinszknél és Zavityinszknél. Vas, szén: az Altaj vidéke, Tengermellék, Szahalin. A kuznyecki medence különösen gazdag. Ennek kibányászási monopóliuma egy francia szindikátusnak volt átengedve, mivel érdekelt volt a dél-szibériai vasútépítésben is. Azbeszt: Szibéria ebben igen gazdag. Lelőhelyek: az irkutszki, a jenyiszeji, a tomszki és a Bajkálon-túli kormányzóság. Réz: Akmolinszk körzetében egy angol társaság aknázza ki. Grafit: Kelet-Szibériában Aliber bánya. Ezen kívül a jenyiszeji kormányzóság, a kirgiz sztyeppék és a tengermelléken. Szóda: Nercsinszk körzetben. Drágakő: nemrég tárták fel az Altajban és Nercsinszk körzetében. Főleg kvarc, malachit, jáspis és beril. 2 1. az altaji vonal (823 km) Novo-Nyikolajevszktől Szemipalatyinszkig. 2. A Külügyin vonal (320 km)Tatarszkojét Szlavgoroddal kötötte össze. 3. Egy Kosuginoból kiinduló vonal a Kuznyecki szénmedence számára (198 km). 4. Az Acsinszk-Minusinszk vonal a Jenyiszej felső folyásánál (441 km). Termékeny régión halad át, tele van szén- és vasbányával. ", ü A hidat 1916. november 18-án adták át. Hossza 2280 méter. Az amuri vonal Kuengánál válik el a Iranszszibériaitól, s Habarovszknál találkoznak (1950 km). 31 AMG 6 Ν 224 η 8495/3. Petrograd, 13/26 janvier 1918. Rapport du commandant Billet: Note sommaire sur les possibilités d'exportation des produits agricoles de Sibérie.
