Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
392 MAJOROS ISTVÁN jelentős a szibériai gabonamennyiség (Billet 20 millió púdra becsülte). A parasztok azonban csak ipari termékekért hajlandók eladni terményeiket. Az adott pillanatban viszont az árucserét csak északi irányban tartotta lehetségesnek az őrnagy, s elsősorban az Ob folyón, mivel az élelemhiány miatt Petrográd és Moszkva környékén úgyis megállítanák a vonatokat. Diplomáciai erőfeszítések Washington megnyerésére 1918 elejére tehát az Oroszországból, Kínából vagy Japánból érkező információk alapján egy olyan Szibéria-kép körvonalai bontakoztak ki Párizs számára, mely egy intervenció megindításához szükséges politikai és gazdasági mozgatókat tartalmazott. A vezérkar véleménye változatlanul az volt, hogy a rendteremtő erő csak kívülről jöhet, s elsősorban Japánra gondoltak.32 Egy Moszkvából érkezett távirat szerint az eszerek amerikai, angol és főleg francia csapatokat is kértek japán intervenció esetén, s ezt a beavatkozás mellett szóló belső erőktől származó hí-33 vásként is értelmezhették. A francia vezérkar 1918 májusában fogalmazta meg a szibériai intervenció mellett szóló érveit.3 4 A beavatkozást azzal indokolta, hogy Németországot meg kell fosztani az oroszországi élelmiszerektől, és meg kell akadályozni azt, hogy a keleti frontról átdobják a csapatokat nyugatra. A régióban történő beavatkozás mellett szólt az, hogy az antant országokkal biztosítható a kapcsolatteremtés, a lakosság nagy része pedig, legalábbis a dokumentum szerint, ellenséges a bolsevikokkal szemben. Az intervenció szempontjából a vezérkar fontosnak tartotta azt, hogy a főparancsnokság egy francia tábornok legyen, ugyanakkor valamennyi szövetséges vegyen részt a vállalkozásban. Ez a dokumentum is kitér arra, melyről már szóltunk Berthelot jegyzéke kapcsán, hogy a beavatkozásnak ne legyen politikai jellege, hanem baráti segítségként jelenjen meg. Az eszerektől kapott „meghívás", valamint Niesselnek az az információja, miszerint Szibéria képviselői egész télen a szövetséges beavatkozást reklamálták az Alkotmányozó Gyűlésben,3 a baráti segítség elvét voltak hivatva erősíteni. A franciák tehát elkötelezték magukat a szibériai intervenció mellett, ezért tovább folyt a diplomáciai küzdelem Washington megnyerésére. Márciusban és áprilisban Jusserand washingtoni francia nagykövet többször fordult ezzel a kérdéssel Lansinghoz. Érvei között szerepelt a német-japán megegyezés veszélye, s az is, hogy Trockij, úgy tűnt, elfogadta a külföldi partraszállását Oroszországban (természetesen nem a szovjet hatalom ellen, hanem a keleti front újjászervezése érdekében,35 ^ ha az Egyesült Államok is támogatja ezt. Lansing válasza változatlanul az volt, hogy nincs ok a kormány nézeteinek megváltoztatására. Közben London is ak-32 AMG7 Ν 812 C/2454 D/4.1 mars 1918. Reconstitution de la Russie et les intérêts français. 33 AMG 4 Ν 41 doss. 2. Moscou, 15 mars 1918. 34 AMG 6 Ν 224 16 mai 1918. 35 AMG 4 Ν 41 doss. 2. Note sur l'intervention des Alliés 35/a Az információ Sadoul kapitánytól, az oroszországi francia katonai misszió tagjától származott, aki a vologdai francia képviselet és Moszkva között közvetített.
