Századok – 1990
Tanulmányok - Majoros István: Franciaország szibériai politikája (1918–1920) III–IV/383
390 MAJOROS ISTVÁN pültek ide Oroszország európai részeiről, s zömmel ipari tevékenységet folytattak. S bár azt mondtuk, hogy a szovjethatalom viszonylag gyorsan terjedt Szibériában, azt mégis hozzá kell tenni, hogy szórványosan jött létre az októberi forradalom utáni hónapokban, s azt is meg kell jegyezni, hogy a Moszkvával való kapcsolat sem volt rendszeres. A bolsevizmus terjedését az intervenciós törekvések, majd ennek megindulása egy időre jelentősen visszavetette.23 Párizst nemcsak a szovjethatalom szibériai terjedése nyugtalanította, hanem az is, hogy Anglia egy-egy területen lépéselőnybe került. Langlois alezredesnek a vezérkar számára készült oroszországi helyzetelemzése2 4 elismerte, hogy Szibéria fontos események színhelye, de ebből Párizs még semmit sem profitált. Az antant számára a legfontosabb feladat az informálódás, s e cél érdekében az angolok máris Szibériába küldték Knox brigádtábornokot, a volt oroszországi katonai attaséjukat. Langlois elismeréssel szól Knox-ról, aki fiatal, kitűnően ismeri Oroszországot, aktív, de - és francia szempontból ez a legfontosabb - Knox kizárólag Anglia számára fog dolgozni. A francia kormánynak ezért az angol példát kell követni, s egy missziót kel küldeni Szibériába Lutaud vezetésével. A misszió az orosz ügyeket jól ismerő fiatal tisztekből állna. 25 Az angolok különösen gazdasági téren előzték meg a franciákat szibériai politikájukban. Nagy jelentőséget tulajdonítottak az ottani üzletemberekkel való kapcsolatoknak. Az angol kormány ezért fogadta Okulicsot, a Jenyiszej vidéke ipari és kereskedelmi bizottságának elnökét, aki a világ legnagyobb szövetkezetének volt az elnöke. Okulics szeretett volna Párizsba is elmenni, de próbálkozásai ellenére nem kapott meghívást. Az angolok szibériai politikájáról azt mondhatjuk, hogy az inkább gazdasági jellegű volt. Franciaország hozzájuk képest a második vagy a harmadik helyen állt, jóllehet múltja miatt privilegizált helyzetet szeretett volna. Gazdasági tevékenységéhez a feltételeket háborús erőfeszítése kétségkívül rontotta, de eszközei azért még maradtak. Ilyen volt például az indokínai francia gyarmat bankszervezete. Javíthatta volna helyzetét azzal is, ha Szibériába egy jó pénzügyi szakembert küld, aki tisztában van az angol és amerikai módszerekkel, a Távol-Keletet is jól ismeri, és arra is képes, hogy ne csupán felismerje, de védje is a francia érdekeket.2 6 A szibériai gazdasági lehetőségeket több jelentés is felvillantotta. 1918 áprilisában a külügyminisztérium számára készült egy tanulmány, mely a mezőgazdasági és bányászati erőforrásokat mutatta be.2 7 A dokumentum a lakossággal foglalkozik először, s egy szibériai politika szempontjából ez sem elhanyagolható. A ré-23Edward Halld Carr: La révolution bolchévique 1917-1923)1. La formation de l'URSS. Paris 1969. Les Éditions de Minuit 356. Pierre Léon: Histoire économique et sociale du monde tome 4. 36. Paris 1978. Armand Colin. Jerzy Ciepielewski: A Szovjetunió gazdaságtörténete Bp. 1977. Kossuth 11-13. 24 AMG 4 Ν 40 FRR/2. Paris, 30 mars 1918. La Russie au lendemain de la paix. 25 Lutaud: Algéria volt fökormányzója. 1918. januárjában már megbízták egy misszióval Dél-Oroszországban azzal a céllal, hogy a régió gazdasági leltárát készítse el. A terv azonban nem valósult meg. Ld: Séliverstoff: id.m. 52. 76. 26 AMG 4 Ν 41 doss. 3. 9 août 1918. l'action économique des diverses puissances en Russie. 27 MAE Guerre 1914-18 748 15 avril 1918.
