Századok – 1990
Tanulmányok - Gyáni Gábor: Lakáshelyzet és otthonkultúra a munkásság körében a századfordulón III–VI/355
LAKÁSHELYZET ÉS OTTHONKULTÚRA A MUNKÁSSÁG KÖRÉBEN 371 ven a telep lakásai, csekély kivétellel, állami vállalatok (elsősorban a MÁV) munkásainak jutottak: 1914-ben pl. belőlük verbuválódott a 20 ezer fős telepi népesség háromnegyede, és a magánüzemi munkások képezték annak további egyötödét. Egészében pedig elmondható, hogy a Wekerle-telep népességének — legalábbis eleinte — az állami vállalatok szakmunkássága, tehát egy olyan — zömmel szervezett — réteg adta jellegadó törzsét, amelynek a bérezése és az életnívója elmaradt a magánüzemi szakmunkásokétól.7 5 Az állami munkáslakásépítést időben megelőzte a hasonló célzatú fővárosiközségi ténykedés. A város már a kilencvenes évek derekán elhatározta néhány minta-munkásbérház felépítését, melynek eredményeként a századfordulóra el is készült a IX. kerületben Alsó-Bikarét dűlőben 4 egyemeletes, 96 lakásos munkásház.76 Átfogóbb program azonban csak Bárczy hivatalba lépésével egyidőben, 1906-ban indult, még a Gerlóczy-féle lakásügyi bizottság javaslatainak végrehajtásaképpen. Aminek nyomán 1909-ben adták át a 176 lakásos (más adatközlés szerint 193 lakásos) gyáli úti kislakásos telepet.7 7 Még ebben az évben közgyűlési határozat születik a községi lakásépítő-akció folytatásáról, sőt annak kiszélesítéséről, melynek pénzügyi feltételeihez adókedvezményekkel az állam is hozzájárult (1908:XLVIII.tc.). Az ekkor induló nagyszabású városi kislakás-építkezések nyomán az állami építkezésekénél is több munkáslakással gyarapodott a főváros. A lakások pontos számadatának a megállapítása nehézségekbe ütközik, hiszen már a kortársak körében is különböző lakásszámok voltak forgalomban. Az irodalomban leggyakrabban 6120 a háborúig felépült városi-községi kislakásról esik szó, de az erről szóló tanácsi XIV. ügyosztályi jelentést a Fővárosi Levéltárban nem sikerült felkutatni.7 8 Vörös Károly viszont 7 ezer újonnan elkészült lakásról tud.7 9 A homály eloszlatása végett érdemes bepillantani a részletekbe, megvizsgálván, hogy milyen tételekből állt össze ez a községi akció. Épült a város külső kerületeiben szétszórva 25 többemeletes bérház 2010 lakással. Közülük azonban csak 21 épület 1697 lakását szánták munkásbérlőknek — s e házak közül legalább 19 épült 1909-et követően. A bennük lévő lakások 57,7%a egyszoba-konyhás, melyek átlagos évi bére 321 korona. A lakások további egyharmada kétszobás 632 korona évi átlagbérrel. A bérházak mellett felépült 17 kislakásos telep, melyek földszintes házaiban 2806 (Schüler szerint 2930) lakás várta a betelepülőket. A 96%-ban egyszoba-konyhás telepi lakásokban az évi átlagbér 209 korona. Ám nemcsak az új lakások építése,hanem új iskolák elkészülte nyomán is bővült a tanácsi lakásállomány: az így felszabadult iskolabérletek révén visszanyert lakások további ezerrel növelték a kínálatot, s épült még egy ún. műhelybérház 61 lakással. 74 Uo. 195. és 197. sk. 75 Uo. 220. és 223. 76 W.O.: i. m. 448.: Schüler Dezső: i. m. 35. sk. 77 Schüler Dezső: i. m. 45.; Ferenczi Imre: A lakásügy állása... 850. 78 A kislakásépítési községi akció egyik műszaki irányítójától származó adat: Kabdebo Gyula: Budapest székesfőváros kislakás és iskola építkezései 1909-1913. Bp., 1913. 79 Vörös Károly: i. m. 663.
