Századok – 1990

Tanulmányok - Engel Pál: A 14. századi magyar pénztörténet néhány kérdése I/25

Engel Pál A 14. SZÁZADI MAGYAR PÉNZTÖRTÉNET NÉHÁNY KÉRDÉSE Érdeklődésemet a pénztörténet iránt annak idején Mályusz Elemér Zsigmondkori Oklevéltárának mutatója keltette fel, ahol az olvasó a pénznemek és számítási pénzek áttekinthetetlennek látszó tömegével találkozhatott. A feladványok mindig vonzottak, s ezen a ponton akkoriban kihívást véltem felfedezni, egyfajta rejtvényt, amelynek megfejtése, gondoltam, megér néhány napi fejtörést. Utólag be kell látnom, hogy alábecsültem a probléma súlyát, mert a fejtörés ennél tovább, megszakításokkal mintegy tizenöt évig tartott. Ezalatt a „rejtvényt" újból és újból elővettem, majd egy* két heti lázas töprengés és számolás után, mint mindig, megoldatlanul visszasüllyesztettem a helyére. Voltak pillanatok, amikor úgy látszott, a megoldás egy karnyújtásra van, aztán, mint a délibáb, egy csapásra szertefoszlott és maradt minden a régiben. Újabban a probléma behatóbb tanulmányozására az adott közvetlen indítékot, hogy a tízkötetes magyar történet írása közben az Anjouk gazdaságpolitikájának ismertetésé-I re is sort kellett kerítenem. Azt, amit a sok, gyakran feleslegesnek bizonyult fejtörés eredményéből végül is valamelyest időtállónak ítéltem, a jelen tanulmányban foglalom ' össze. A korai magyar pénztörténetnek és I. Károly reformjainak számos kérdését már f régesrég tisztázta Hóman Bálint ama két művében, amelyekkel megalapozta tudományos hírnevét.1

Olyan hatalmas forrásanyagot gyűjtött össze, hogy a legtöbb kérdésben általában elég az ő jegyzeteire hivatkoznunk akkor is, ha adataiból más következtetésre jutunk.2

Anyagát emellett imponáló szakértelemmel és igen szuggesztív módon tudta tálalni, azt a meggyőződést ébresztve olvasójában, hogy minden fő kérdésre sikerült végleges választ kapnia. Mindennek ellenére, ha elég mélyen belemerülünk a 14. század pénzügyeinek világába, számos olyan nehézségbe ütközünk, amelyet Hóman munkáira támaszkodva nem tudunk leküzdeni. Ha elővesszük például az 1335—1345 közötti kamaraszerződéseket, amelyek a pénzverés szabályozásáról szólnak, nyomban tapasztaljuk, hogy Hóman magyarázatai számos 1 Hóman B.: Magyar pénztörténet 1000-1325. Bp. 1916 (alább: PT.); ugyanO: A magyar királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Bp. 1921 (alább: KR.). 2 Hóman anyaggyűjtése nem terjedt ki Nagy Lajos korára. Ε kor feldolgozásához hatalmas segítséget jelentett Hermann István doktori értekezésének adattára (Finanzadministration in der zweiten HWfte des 14. Jahrhunderts in Ungarn. Bp. 1987. 89-165) azzal, hogy 1340-1395 között 10 éves évkörökben pénznemenként és országrészenként közli a vonatkozó forráshelyek jegyzékét.