Századok – 1990
Közlemények - Gunst Péter: Egy történeti monográfia születése. (Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában) II/275
MARCZALI HENRIK II. JÓZSEF CÍMŰ MUNKÁJÁRÓL 293 szer, a tulajdonképpeni összehasonlítás első jelentősebb megnyilatkozására azonban éppen ebben a monográfiában kerül sor. Igaz ugyan, hogy már az első kötetben is találunk olyan részleteket, amelyekben Marczali a 18. századi Magyarország viszonyait a korabeli Nyugat-Európáéval hasonlítja össze, ezt azonban nem lehet azonosítani azzal a már érett módszerrel, amellyel ezeket az összehasonlításokat a harmadik kötet megfelelő részeinél alkalmazza, kezeli. Az első kötetnél még csupán Macaulay hatását látjuk akkor, amikor feltárta Magyarország északnyugati és északkeleti peremvidékei és az Alföld viszonyának eltolódását az ország gazdasági életében. Figyelemre méltó jelenség, bár olykor felszínes eredményeket hoz, hogy Marczali az első kötetben az Alföld fejlődését többször is Észak-Amerika 19. századi gyors fejlődéséhez hasonlítja.6 4 Az ország gazdasági helyzetének ábrázolásánál előszeretettel utal az angol gyarmatok helyzetére, Indiára, vagy az észak-amerikai gyarmatokra.6 5 Számos esetben utal saját korának egyes jelenségeire, amelyek megvilágíthatják a 18. századi összefüggéseket.6 6 Az analógiák között megtalálhatjuk az orosz mir-re való utalást, a földközösség 18. századi felélénkülésével összefüggésben, jóval Tagányi híres tanulmányának megjelenése előtt,6 7 ami egyebek mellett Marczali széles körű olvasottságát is tanúsítja egy, az övétől látszólag egészen távol eső területen. Ennél azonban jóval többről, lényegében az összehasonlító elemzés megjelenéséről van szó a harmadik kötetnél. Marczali itt már tekintettel van a korabeli európai viszonyokra is, de különösen az örökös tartományok, Ausztria, Csehország és Galícia helyzetét, fejlettségi színvonalát ábrázolja, összefüggésben a megfelelő magyarországi jelenségek bemutatásával. Ez éppen a gazdasági, társadalmi viszonyok és a politikai struktúra területén nem kis előrelépés kora magyarországi történetírásában, ha pedig figyelembe vesszük azt, hogy módszertanilag ennél tovább a magyar történettudomány Marczali óta sem jutott, még jelentősebbnek tűnik ez a teljesítmény. Mindez érdemi kárpótlás a munkának azokért a hiányosságaiért, amelyeket részben az anyaggyűjtés választott módszere, részben pedig Marczali tíz év alatt (1878-1888 között) bekövetkezett szemléletváltozása okozott. Ε szemléletváltozás persze egyértelműen a munka javára vált.68 Marczali tulajdonképpen azt kívánta feltárni, hogyan hatottak a nyugat-európai eszmék Magyarországon, hogyan alakították át az országot, miképpen alakultak át a korábbi intézmények, s miképpen módosultak itt azok az eszmék, amelyek kiváltották az ország átalakulását. Már ebben a munkában megmutatkozott az a törekvése, 64 Marczali Henrik: Magyarország története... I. k. 94-95. 65 Uo. A „Gazdasági állapotok" c. fejezetben (69-143.), de különösen 141-143. 66 A 18. századi sertéskivitelt a korabeli balkáni behozatalhoz hasonlftja (I. k. 96.), az amerikai dohány 18. századi konkurenciáját pedig a magyar mezőgazdasági kivitelnek az 1880-as években az amerikai konkurencia hatására bekövetkezett visszaszorulásához a nyugat-európai piacokról (I. k. 121-122.). 67 Uo. 1. k. 102. 68 Az előnyös változások közé kell sorolni azt is, hogy Marczali a harmadik kötetben helyenként foglalkozik az erdélyi viszonyokkal is. Korábban ezt - megbízása értelmében nem lévén feladata - nem tette, amit egyik ismertetője szóvá is tett (Ellenőr, 1882. 55. és 57. sz.). Aligha ez az ismertetés késztette az erdélyi viszonyok helyenkénti ismertetésére, sokkal inkább az, hogy a teljes anyag birtokában felismerte az esetenkénti összefüggéseket egyes erdélyi és magyarországi események között.
