Századok – 1990
Közlemények - Gunst Péter: Egy történeti monográfia születése. (Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában) II/275
292 MARCZALI HENRIK II. JÓZSEF CÍMŰ MUNKÁJÁRÓL 292 A harmadik kötetben már eltűnt a nemesség részben még idealizált ábrázolása, mely a magyar nemzet fenntartójának, megmentőjének szerepében tüntette fel az első kötetben, s felváltja azt egy reálisabb szemlélet. Marczali itt fejti ki igazán azt, amit a korszak alapvető ellentétének tekint: az abszolutizmus és a rendi kiváltságokkal élő nemesség közötti alapvető ellentmondást egyfelől, másrészt pedig azt, hogy maga az abszolutizmus viszont nem kívánt tőle független szabad parasztságot, s különösen nem önálló polgárságot, hanem éppen ellenkezőleg, ezeket a társadalmi osztályokat is igyekezett maga alá gyűrni.56 A változások lényegét abban lehet összefoglalni, hogy míg az első kötetben Marczali a nemességet még mint a nemzet fenntartóját mutatja be, 7 a harmadik kötetben már kifejti, hogy a nemesség nem a nemzet, hanem saját rendi érdekei fennmaradásának érdekében szállt szembe az udvarral,5 8 s elsősorban a rendek önzése az, ami motiválta az ellenállást, nem a nemzet és a magyar nemzetiség érdeke.59 A harmadik kötetben a jobbágyság elnyomását már nem mentegeti, mint tette azt az első kötetben azzal, hogy ilyen áldozatok nélkül nincs nemzeti kultúra.6 0 Részben éppen megváltozott, a korábbinál reálisabb, a nemességgel, az arisztokráciával és a főpapsággal szemben sokkal kritikusabbá vált nézőpontja az oka annak, hogy a harmadik kötetben sok mindent másképpen mutat be, mint a megelőző két kötetben, s ezért egyet-mást újból kénytelen megvilágítani. Következett ez azonban a munka egészének felépítéséből, valamint abból is, hog/ 1888-ra már a teljes levéltári anyag birtokában volt, s az egyes ügyek közötti összefüggéseket, az uralkodó politikájának teljes összefüggésrendszerét csak ekkor ismerhette meg igazán.61 Nagyon találó az a megjegyzés, amelyet Grünwald Béla tett egy, Marczali Henrikhez a harmadik kötet megjelenése után írott levelében,62 amely szerint tulajdonképpen most, a harmadik kötet megjelenése után kellene megírnia a témát, megalkotnia II. József egyéniségének és korának művészi rajzát. Jellemzi Marczali egész habitusát, de Gyulai Pál elfogulatlan szerkesztési elveit is, hogy ilyen kritikai megjegyzések ellenére sem ellenezte, hogy éppen Grünwald Béla íijon ismertetést a munkáról a Budapesti Szemlében.6" Van a munkának még egy vonása, amely jelentős átalakuláson ment keresztül a megírás, illetve a három kötet megjelenésének tíz éve alatt. Ez az összehasonlítás. Az analógiák feltárása Marczali egész történetírói munkásságán végigvonul, a mód-56 Uo. III. k. 245-249. 57 Uo. I. k. 148. 58 Uo. III. k. 376. 59 Uo. III. k. 296-301. 60 Uo. I. k. 211. 61 Maga Marczali is érezfe, hogy a harmadik kötet sokkal magasabb színvonalon áll, mint az előző kettő, ezért kérte a Történeti Bizottságot, hogy a korábbi két kötet csökkentett honoráriumával szemben a harmadik kötetért monográfiának megfelelő honoráriumot utaljon ki számára. MTA Kézirattár. A Történeti Bizottság iratai. 15/1885. A levél keltezetlen, de Marczali munkája harmadik kötetének megjelenése után frődott. Griinwald Béla - Marczali Henrikhez. OSZK Levelestár. 63 Griinwald Béla ismertetését Marczali munkájának harmadik kötetéről ld. Budapesti Szemle, 1888. 53. k. 472-480.
