Századok – 1990
Közlemények - Gunst Péter: Egy történeti monográfia születése. (Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában) II/275
288 GUNST PÉTER földi tanulmányútján tartózkodott. Λ munka hatása monográfiájára mindenképpen letagadhatatlan. Rányomta bélyegét nem csupán a „Magyarország története II. József korában" felépítésére, a vizsgálat, az elemzés szempontjaira, hanem a szerző történetszemléletére és politikai nézeteire is. Marczali valószínűleg még az anyaggyűjtés során is szem előtt tartotta Macaulay módszerét, noha a 18. század magyar történeti forrásai között sok minden nem állt rendelkezésére, amit Macaulay felhasználhatott Anglia viszonyainak bemutatásakor. A 18. századi Magyarország rajzában (s ez szinte az egész első kötet) azonban letagadhatatlanul jelen van Macaulay történetíró módszere. Elég, ha összevetjük Macaulay munkájának harmadik fejezetét („Anglia 1685-ben") Marczali munkája első kötetének „Magyarország 1780-ban" c. fejezetével, annak felépítésével. A másik, amit említeni érdemes az, hogy még Macaulay Anglia történetéből is elsősorban azok a részek ragadták meg Marczali fantáziáját, amelyek nem a politikai eseményeket írják le, hanem a korabeli társadalmat, Anglia mindennapi életét. Itt is elsősorban Macaulay könyvének már említett harmadik fejezetére célzunk (Anglia 1685-ben), bár e tekintetben a munka egésze is hatással lehetett rá. Taine szerepét kevésbé nyomatékosan hangsúlyozzuk, noha az ő hatása is felfedezhető a munkán. Marczali Taine-t személyesen is ismerte, rendszeresen olvasta munkáit, azok azonban nem voltak rá olyan elemi erejű hatással, mint Macaulay-é.4 3 Ε téren igen jellemzőnek tekinthetjük, hogy Rankeről tartott akadémiai emlékbeszédében az érett Ranke történetírói gyakorlatával, melyet minden vonzalom és helyenkénti hatás ellenére sem érzett a magáénak, nem Taine-t, hanem kizárólagosan Macaulay munkásságát állítja szembe, mint ideális történetírói gyakorlatot.44 Holott az idősebb generáció tagjai Macaulay-t a múlt század 70-80-as éveiben még inkább mint a történeti esszé, elsősorban az életrajz mesterét ismerték Magyarországon is. Az 1850-es években születetteket azonban, vagy azokat, akik a 80-as években ismerkedtek meg Európa nagy történetíróival, Macaulay tevékenységéből már inkább a korfestés, a gazdasági-társadalmi viszonyok, a mindennapi élet ábrázolása ragadta meg. Itt említjük meg, hogy viszont Buckle szinte semmiféle formában sem érintette meg Marczalit, holott a logika törvényei szerint hatnia kellett volna rá, hiszen doktori disszertációjánál, melyben a földrajzi viszonyok Magyarország történetére gyakorolt hatását elemzi, aligha kerülhette el Buckle-t. Ezen a munkáján mégsem hagyott érdemleges nyomot, s későbbi írásai közül is inkább csak az elméleti művekben rögzíthetjük Buckle nézeteinek egyik vagy másik elemét. S utalnunk kell természetesen Arneth hatására, elsősorban a birodalom egészét érintő politikai kérdések tárgyalása terén. Meglepő viszont a fiatal történetíró (Marczali 1881-ben, az első kötet megjelenésekor 25 éves volt) viszonylagos érettsége, önálló döntése az anyaggyűjtés módszerét illetően, de még inkább az az önállóság, amellyel a 18. századi Magyarország 4J Taine történetírói főműve, „A jelenkori Franciaország eredete" els<5 kél kötete már 1875-ben megjelent. Aki egy pillantást vet rá, azonnal látja, hogy Marczali munkája mennyire más alapokon nyugszik. 44 Marczali Henrik: Ranke Leopold. Budapesti Szemle, 1896. 85. k. 44-68. 45 Morgcns'ern Henrik: A földrajzi viszonyok befolyása Magyarország történetére. Földrajzi Közlemények, 1874. 319-367.
