Századok – 1990
Közlemények - Gunst Péter: Egy történeti monográfia születése. (Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában) II/275
MARCZALI HENRIK II. JÓZSEF CÍMŰ MUNKÁJÁRÓL 283 netíró, Arneth és a magyarul is jól tudó Krones szakvéleménye alapján a kabinetiroda is kénytelen volt elfogadni azt. 0 Pedig a király már 13 évvel korábban engedélyezte számára a kutatást az udvari titkos levéltárban, s - mint egy budapesti kihallgatás alkalmával Marczalinak mondta - maga is figyelemmel kísérte munkásságát, ha persze az ilyen kihallgatások alkalmával mondottakat nem is szabad teljes egészében szó szerint venni. A „Magyarország története II. József korában" mintegy 10 éves kutatómunka eredményeképpen készült el. A gyorsabb megjelenést számos tényező akadályozta, így mindenekelőtt az, hogy a korszak levéltári anyaga teljesen feltáratlan volt, az államtanács, a kancellária, a helytartótanács, a kamara, a megyék és városok, az egyházi és családi levéltárak kincsei még gyakorlatilag érintetlenek voltak. Marczali maga azt írta az első kötet befejezésekor, hogy addig mintegy 70 ezer aktát nézett át csupán az Országos Levéltárban,3 1 majd az egész munka lezárultakor mintegy 120 ezerre tette az átnézett akták számát a különféle levéltárakban. Több kortársa ezt kerkedésnek vette. Persze igaz az, hogy Marczali büszke volt teljesítményére, s ennek a büszkeségnek általában, s más esetekben, talán a szokásosnál is nyomatékosabban adott hangot, a kézirattárakban megbúvó anyaggyűjtésének ismeretében mégis úgy véljük, hogy semmiképpen sem túlzott. Ennek az óriási levéltári anyagnak a rendszeres átnézése könnyen felemészthette volna a kutató teljes energiáját. A teljesítmény mérlegelésekor vegyük számításba azt is, hogy Marczali (olykor heti 25 órában) tanított a gyakorlóiskolában, órái voltak az egyetemen, kezdetben heti 2 óra, de később egyetemes történelemből és magyar történelemből is, s közben a tanárképzőben szemináriumot is vezetett. Később helyettesítette Salamon Ferencet, bár ez inkább csak a 80-as évek második felében fordult elő. így csupán a délutánjait, valamint az iskolai szünetek alatti teljes szabad idejét szentelhette a kutatómunkának. S voltak természetesen a tanításon túlmenő pedagógiai feladatai is. Kármán Mór inspirációjára32 részt vett az új gimnáziumi tanterv kidolgozásában, az új földrajzi, de különösen az új történelmi tanterv megalkotása lényegében az ő munkája volt.3 3 Egész akkori tevékenységét fémjelzi, hogy a magyar Történelmi Társulat 1885. évi kongresszusán ő terjesztette elő a felsőoktatásról szóló referátumot,3 4 ami komoly megtiszteltetésnek számított egy, abban az évben még mindig csupán 29 éves fiatalember számára, aki egyébként mindössze egyetemi segédtanári címmel rendelkezett. Salamon mellett azonban akkor már Marczali volt a tanszék motorja. Mindezeket a körülményeket figyelembevéve hatalmas munkateljesítmény rejlik a háromkötetes mű lapjai mögött, amit csak az tud igazán értékelni, aki már maga is kutatott a központi hivatalok 18. századi iratanyagában. 30 Marczali: Emlékeim. Nyugat, 1929. II. 368. 31 Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. Első kötet. Bp. 1881. Előszó. III—IV. 32 Kármán Mór szerepére Marczali pályájának alakulásában: Gunst: i. m. Századok, 1987. 33 Ezt a tevékenységét tükrözik a Magyar Tanügyben az új földrajzi tantervről (1875. 245-249. és 373-377.) és az új történelmi tantervről (1876. 345-349. és 1877. 20-25.) közölt cikkei. 34 Ld. Századok, 1885. évi VIII. füzete (A Magyar Történelmi Társulat 1885. júl. 3-6. napján Budapesten tartott Congressusának irományai.), 154-180. Marczali válasza a vitára: Uo. 198-199. - Megjegyzendő. hogy az új szemináriumi rendszer kidolgozásában is részt vett. Magyar Tanügy, 1877. 255-260.
