Századok – 1990

Közlemények - Gunst Péter: Egy történeti monográfia születése. (Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában) II/275

MARCZALI HENRIK II. JÓZSEF CÍMŰ MUNKÁJÁRÓL 283 netíró, Arneth és a magyarul is jól tudó Krones szakvéleménye alapján a kabinetiroda is kénytelen volt elfogadni azt. 0 Pedig a király már 13 évvel korábban engedélyez­te számára a kutatást az udvari titkos levéltárban, s - mint egy budapesti kihallgatás alkalmával Marczalinak mondta - maga is figyelemmel kísérte munkásságát, ha per­sze az ilyen kihallgatások alkalmával mondottakat nem is szabad teljes egészében szó szerint venni. A „Magyarország története II. József korában" mintegy 10 éves kutatómunka eredményeképpen készült el. A gyorsabb megjelenést számos tényező akadályozta, így mindenekelőtt az, hogy a korszak levéltári anyaga teljesen feltáratlan volt, az ál­lamtanács, a kancellária, a helytartótanács, a kamara, a megyék és városok, az egy­házi és családi levéltárak kincsei még gyakorlatilag érintetlenek voltak. Marczali ma­ga azt írta az első kötet befejezésekor, hogy addig mintegy 70 ezer aktát nézett át csupán az Országos Levéltárban,3 1 majd az egész munka lezárultakor mintegy 120 ezerre tette az átnézett akták számát a különféle levéltárakban. Több kortársa ezt ker­kedésnek vette. Persze igaz az, hogy Marczali büszke volt teljesítményére, s ennek a büszkeségnek általában, s más esetekben, talán a szokásosnál is nyomatékosabban adott hangot, a kézirattárakban megbúvó anyaggyűjtésének ismeretében mégis úgy véljük, hogy semmiképpen sem túlzott. Ennek az óriási levéltári anyagnak a rendszeres átnézése könnyen felemészthet­te volna a kutató teljes energiáját. A teljesítmény mérlegelésekor vegyük számításba azt is, hogy Marczali (olykor heti 25 órában) tanított a gyakorlóiskolában, órái vol­tak az egyetemen, kezdetben heti 2 óra, de később egyetemes történelemből és ma­gyar történelemből is, s közben a tanárképzőben szemináriumot is vezetett. Később helyettesítette Salamon Ferencet, bár ez inkább csak a 80-as évek második felében fordult elő. így csupán a délutánjait, valamint az iskolai szünetek alatti teljes szabad idejét szentelhette a kutatómunkának. S voltak természetesen a tanításon túlmenő pe­dagógiai feladatai is. Kármán Mór inspirációjára32 részt vett az új gimnáziumi tan­terv kidolgozásában, az új földrajzi, de különösen az új történelmi tanterv megalko­tása lényegében az ő munkája volt.3 3 Egész akkori tevékenységét fémjelzi, hogy a magyar Történelmi Társulat 1885. évi kongresszusán ő terjesztette elő a felsőoktatás­ról szóló referátumot,3 4 ami komoly megtiszteltetésnek számított egy, abban az év­ben még mindig csupán 29 éves fiatalember számára, aki egyébként mindössze egye­temi segédtanári címmel rendelkezett. Salamon mellett azonban akkor már Marczali volt a tanszék motorja. Mindezeket a körülményeket figyelembevéve hatalmas mun­kateljesítmény rejlik a háromkötetes mű lapjai mögött, amit csak az tud igazán érté­kelni, aki már maga is kutatott a központi hivatalok 18. századi iratanyagában. 30 Marczali: Emlékeim. Nyugat, 1929. II. 368. 31 Marczali Henrik: Magyarország története II. József korában. Első kötet. Bp. 1881. Előszó. III—IV. 32 Kármán Mór szerepére Marczali pályájának alakulásában: Gunst: i. m. Századok, 1987. 33 Ezt a tevékenységét tükrözik a Magyar Tanügyben az új földrajzi tantervről (1875. 245-249. és 373-377.) és az új történelmi tantervről (1876. 345-349. és 1877. 20-25.) közölt cikkei. 34 Ld. Századok, 1885. évi VIII. füzete (A Magyar Történelmi Társulat 1885. júl. 3-6. napján Bu­dapesten tartott Congressusának irományai.), 154-180. Marczali válasza a vitára: Uo. 198-199. - Megjegy­zendő. hogy az új szemináriumi rendszer kidolgozásában is részt vett. Magyar Tanügy, 1877. 255-260.

Next

/
Thumbnails
Contents