Századok – 1990
Közlemények - Lukács Lajos: Anglia és a magyar kérdés 1860–61-ben. Mr. Graham Dunlop magyarországi küldetése II/242
270 LUKÁCS LAJOS Mindezek után erőteljesen felhívja az érdekelt angol körök figyelmét a Magyarországról előnyösen vásárolható gyapjúra. Értesülései szerint 1861-ben a Pesten várható gyapjúforgalom el fogja érni a 180 ezer mázsát, és általában országosan 200-250 ezer mázsa gyapjú fog vevőre találni. Oly értelmű javaslattal állt elő, hogy Angliából felvásárlókat küldjenek Magyarországra készpénzzel, és lehetőség szerint kerüljék meg a helyi közvetítőket. Ily módon legkevesebb 15-25%-kal olcsóbban juthatnának a kívánt gyapjúhoz. Ugyanakkor elismeri, hogy az angol textilgyáraknak lehetnek jogos fenntartásaik is a magyar gyapjúval kapcsolatban. Utal többek között arra, hogy például 1858/59-ben a morvaországi gyapjúszövők Angliában olcsóbban vásárolták a gyapjút, mint Magyarországon, és főleg az argentin gyapjút keresték, de a perui gyapjút is szívesen vásárolták. Dunlop megjegyzi, hogy Magyarországon újabban jelentős erőfeszítéseket tesznek a tenyésztett birka minőségének a javítására, hogy fokozatosan finomabb és kiválóbb minőségű gyapjút termeljenek. Végezetül, hogy kellő nyomatékot adjon információinak, mellékeli jelentéséhez a Pester Lloyd terjedelmes cikkét az 1860-as év magyarországi gyapjúkereskedelméről - angol fordításban.58 Mint érdeklődésre számot tartó hírre hívja fel az érintett angol körök igyelmét, hogy Magyarország a kereskedelmi forgalom terén is előre fog lépni. Utal gróf Dessewffy Emil folyamatban lévő vállalkozására, egy nagyobb magyar gőzhajózási társaság alapításának terveire, azzal a céllal, hogy a Fekete-tenger irányába és a Duna mellékfolyóin is hajózhassanak. Egy pesti szabadkikötő várható előnyeiről is szól, mint a kereskedelmi forgalmat élénkítő eszközről. Ámbár úgy vélekedik, hogy Bécsben az ilyen irányú kísérleteket nem túlságosan támogatják, és nem tartja valószínűnek, hogy a magyar gőzhajózási társaság ügyét felkarolnák és azt sem, hogy tőkét lehetne biztosítani a vállalkozás számára. A bécsi bankkörök előnytelen hitelfeltételeiről is szól: hogy az ezüstért 48%-os felárat kell fizetni, amennyiben az elszámolás osztrák bankjegyekkel történik.5 9 Felhívja az angol érdekeltek figyelmét a magyarországi kereskedelmi forgalom további nagy érdeklődési körére: Fiúméra. Dunlop annak érdekében, hogy honfitársai megértsék a magyarországi törekvéseket, terjedelmes történelmi visszapillantással él - ami azt is jelzi, hogy az ellenzéki politikai körökriai birodalom slatistikája és földrajzi leírása. Pest, 1857. 131.; Hunfalvy János szerint az 1860-as évek közepén a birodalom gyapjútermelése az évi 600 ezer mázsa fölött volt, és ebből Magyarország 220 ezer mázsát szolgáltatott, melyből 119 ezer mázsa a finom gyapjúhoz tartozott. (Az osztrák birodalom rövid statisztikája különös tekintettel a magyar államra. Pest, 1867. 44.); A gyapjúexport az osztrák birodalomban az 1851. évi 76 ezer mázsáról 1865-re az évi 374 ezer mázsára emelkedett. (Matlekovits I. m.); A pesti gyapjúkereskedelem birodalmi fontosságáról, az 1853 és 1862 közötti fellendüléséről szól Rodeczky Jenő: Gyapjúnk értékesítése. Gyapjúárverések. Budapest, 1895. 58 ,,Wool trade in Hungary 1860" címmel terjedelmes beszámolót továbbított Dunlop, a Pester Lloyd 1861. február 11. számában a magyarországi gyapjúkereskedelemről közöltek alapján. Dunlop Bloomfieldnek, Pest, 1861. febr. 13. (PRO. Foreign Office. Gen. Corr. F. O. 7. 607/7. és melléklet.). 59 Dunlop Bloomfieldnek, Pest, 1861. ápr. 9. (PRO. Foreign Office. Gen. Corr. F. O. 7. 609/17.); A pesti szabad kikötő felállításának tervét az 1850-es évek második felében a Pesti Kereskedelmi Kamara szorgalmazta, és állítólag a gondolatnak támogatója akadt Loftus Lord angol követben is. (Vö. Angyal Dávid: Lord Loftus és Széchenyi. I. m.).
