Századok – 1990
Tanulmányok - Györffy György: A magyar-szláv érintkezések kezdetei I/3
A MAGYAR—SZLÁV ÉRINTKEZÉSEK KEZDETEI 21 Azt, hogy a magyar vezérek a honfoglalás után, a Kárpát-medencében a folyók mentén váltották szállásaikat, e sorok írója fejtette ki bővebb tanulmányban (uo. 196— 237). A 10. században élt vezérek neveit részben egykorú források, részben a 11. és 12. század végén feljegyzett magyar hagyomány tartotta fenn. Ezekből pl. megállapítható, hogy a honfoglaló magyarok két fejedelme a Duna mentén váltotta szállásait; Árpád és fiai Budapesttől délre, Kurszán (Κουσάν, Kusal) pedig ettől északra és nyugatra (uo. 200—209). Anonymus, aki a 12. század végén Kalán kancellár alatt volt királyi nótárius, feljegyezte Kalán őseinek családi hagyományait. Szerinte a Kalán őse, Ónd (Ound ~ Oundu) vezér a Tisza mentén szerzett ősi birtokot, és utódai építették Csongrád ( < Cbrnbgradb) várát. (SRH. I. 41, 83). Ónd első megszállású birtoka a Felső-Tiszába ömlő Bodrog folyó mentén hosszán elnyúló Zemplén megye területén lehetett, mert a Bodrognak a Tiszába torkollása alatt Ónd falu (1247: Ound Κ UO. VII. 223) található, a Bodrog folyónak egyik felső hegyvidéki szakasza pedig Ondava nevet visel, ami a vezér egyik nyári szállásának szláv birtokosképzővel ellátott, majd a magyarba átvett nevét őrzi. A Bodrogba folyó Labore mellékvize, és mellette egy falu: Udva (1451: Wdwa Csánki I. 364) neve az Ondava névnek a nazális nélküli szláv alakja (Melich: HonfMg. 128—129). f Anonymus szerint a Kijev táján a magyarokhoz csatlakozott kunok, valójában kazár-kabarok egyik vezérének neve Bunger fia Borsu (SRH. I, 46.). Ennek a neve az Északi-Kárpátok völgyeiben három helyen található. A Bodrog folyó partján, ott, ahol a Ronyva-patak beleömlik, található Borsi falu (1221/550: Borsy Kiss-FNESz I4 . 242), a Ronyva-patak fejénél Bózsva( 1264/1324: Borsoa ~ Bor sua Győrffy I 1.71), melyet a környező szláv lakosság nevezett Borsová-nak. Nagyobb mértékben mutatkozik meg ez a kettősség a Garam mellett, ahol Anonymus is foglalóként és a két 1 helynek nevet adóként szerepelteti Bors vezért (SRH. I. 75—76). A megyének is nevet adó vár neve a Garam mellett Bors (1075/1217: Borsu Györffy I. 429—430); a Garam folyó hegyi szakaszán, a Zólyomi-medencében említi Anonymus a Borssed Zouolvn várnevet (SRH. I. 76). Ε név a Bors szn. és magyar séd 'patak' szó összetétele, és Zólyom vára mellett napjainkig megtalálható a Borsuva pataknév (Györffy: Anonymus Gesta Hungarorum. Bp. 1975. 142). Bors nevének harmadik kettős előfordulása a Tisza felső szakasza mellett található. Bereg megyében Bors nevéből alakult az Árpád-kori Bor: so ν a (1200 körül: Castrum Borsoa SRH. I. 53, ma USSR: Bop.víaea várnév, míg a Tisza eredeténél, a Visó nevü mellékág fejénél Borsa (1365: Bors, 1450: Borsa, 1475: Borswafalua Id. Bélay, Máramaros megye társadalma.. . Bp. 1943. 130) falu található, mely szintén a Borsova név változata. A számos példa közül ezeket azért emeltem ki, mert ezek alkalmasak annak a feltevésnek a szemléltetésére, hogy a honfoglalás előtt a kazár müvelödésű magyar vezérek hasonló módon váltották szállásaikat a mai Ukrajna folyóinak partjain egy magasabban fekvő nyári és egy tengerközeli téli szálláshely között, mint az előttük és utánuk itt lakott nomád népek vezéreiről kimutatható. írott forrás erre nézve nem maradt fenn, de arra, hogy magyarok a 9. században huzamosabban tartózkodtak Észak-Ukrajna egyes fontos pontjain, felhozható a
