Századok – 1990
Tanulmányok - Bárány György: A liberalizmus perspektívái és korlátai az 1843/44-es országgyűlés vallásügyi vitáinak tükrében II/183
208 BÁRÁNY GYÖRGY nagyon tanulságos jelenség. Azt bizonyítja, hogy még ha a diéta két táblája - az egyik a liberálisok, a másik a konzervatívok befolyása alatt - meg is tudott egyezni a protestánsok és a görögkeleti egyház sérelmeinek dolgában, sőt az unitárius hit bevett vallássá nyilvánítása dolgában is,7 2 ez a régóta esedékes törvényjavaslat vakvágányra futhatott, és jelentős átalakuláson mehetett át, mielőtt törvénnyé vált. Alapvetően helytálló volt a katolikus Széchenyi megfigyelése, hogy az országgyűlésnek azért kellett várnia a királyi leiratra, mert még nem jött meg Róma jóváhagyása, bár emiatt denunciálták Metternichnél. Széchenyi tudta, hogy Metternich nemcsak manipulálja a pápaságot, de konzultálja is a hit lényeges dolgaiban. Széchenyi régi barátja, Sir Robert Gordon angol nagykövet mégis joggal nevezte a vallásügyi törvényt még módosított formájában is a „valóban lényeges" három törvény egyikének. (A másik kettő: a magyat nyelv bevezetése a latin helyett hivatalos nyelvként a királyság közigazgatásában, és a nem nemesek jogának elfogadása, hogy földet vásároljanak, s közhivatalokat töltsenek be.) Sir Robert azonban elégedetlen volt - és némi joggal - a királyi szentesítést nyert másik tizenhárom törvénycikkel, melyek 18 hónap diétái vita után születtek meg. A sovány eredményt a feudális országgyűlés nehézkes gépezetének tulajdonította,74 bár Metternich és a bécsi kormány sem volt ártatlan a magyar reformkezdeményezések megbuktatásában.75 Érdemes azt is megjegezni, hogy az 1843/44-es országgyűlés élénk vitái jelentős mérföldkőnek bizonyultak a reform felé vezető úton még akkor is, ha a „reform párt" egyelőre nem tudta érvényre juttatni progresszív határozatait. A diéta előkészítő jellegű .munkájának fontossága akkor vált nyilvánvalóvá, amikor 1848 forradalmi tavaszán viszonylag simán és törvényes keretek között tudott átalakulni a feudális rendszer. Egyelőre azonban 1844 novemberében a diéta befejezése Metternich győzelmét hozta. Még a tapasztalt és jól informált bécsi angol nagykövet is hajlamos volt esetenként lebecsülni az osztrák kancellár diplomáciai képességeit. Orlov gróf éveleji küldetésével kapcsolatban Gordon idézte Metternichet, aki biztosította őt - akárcsak a nunciust -, hogy a cár küldötte „úgy ment haza, ahogyan jött, azaz ... anélkül, hogy nyélbe ütötte volna az eljegyzést". Jelezve az erős ellenérzést „a házassággal szemben a bécsi társadalom minden osztályának soraiban", beleértve a császári családot, a brit nagykövet azért hozzátette, hogy bár az osztrákok megpróbálták „pusztán a val-7 F. O. 7/316, Gordon Aberdeennek, no. 29. 1844. május 13. PRO. A felső tábla ellenzéki főrendjei, Batthyány Lajos, Teleki Uszlő, sőt még a „szlávellenes" Zay Károly is következetesen a görögkeleti egyház más keresztény felekezetekkel való reciprocitása mellett szavazott. A korábbi hivatkozások mellett ld. még Főrendi Napló, 4. köt. 387. old. Zay beszéde. A főrendekhez intézett negyedik üzenetében, 1844. szeptember 21-én, alig két hónappal a diéta vége előtt, az alsó tábla „minden bevett vallásról" beszélt az átmenettel kapcsolatban és nemcsak a protestánsokról. Ld. Kovács szerk.: Az 1843/44-ik évi... 6. köt 82-84. 73 Viszota szerk.: Széchenyi naplói, 6. köt. 18. 1844. jan. 30. F. O. 7/317. Gordon Aberdeennek, no. 75. 1844. nov. 19. PRO, London. Andics: Metternich ... 220-21. és köv.
