Századok – 1990

Tanulmányok - Bárány György: A liberalizmus perspektívái és korlátai az 1843/44-es országgyűlés vallásügyi vitáinak tükrében II/183

AZ 1843-44-ES ORSZÁGGYŰLÉS VALLÁSÜGYI VITÁI 203 más nem katolikusok között. A nunciust inkább a magyarországi rutének és románok unitus egyházainak védelme foglalkoztatta, mert minden lépés, amely javított volna a Habsburg-birodalom nem egyesült görögjeinek helyzetén, új lendületet adhatott vol­na a szomszédos Oroszországban már kialakulóban lévő rettegett folyamatnak, mely­nek során az unitusokat teljesen különválasztották a katolikusoktól, és újra beolvasz­tották az ortodoxia kebelébe. Ε közös aggodalmakon túl a kancellárnak és a nunciusnak más oka is volt, hogy megalkuvás nélkül lépjen fel az ortodox hit ellen, méghozzá Miklós cár felújított ter­ve, hogy feleségül adja kedvenc második lányát, Olga nagyhercegnőt József nádor fi­ához, István főherceghez. A Romanov-Habsburg házassági szövetség felújításának gondolata először 1840-ben Bécsben merült fel, nem is Szentpéterváron, és nem István főherceg személyével kapcsolatban. Miklós cár két évvel később tette magáévá az ötletet, és választása a magyar nádor fiára esett, akinek első, elhunyt felesége, Alexandra Pavlovna a cár húga volt.5 9 Magának a nádornak a házasságát I. Pál lányával - mely­nek következtében a későbbi I. Sándor és I. Miklós cár sógora lett - 1799-ben először a zsidónak nem), és elismerte minden jogilag bevett vallási felekezet „teljes egyenlóségét és reciprocitását" (tehát a keresztény egyházakét) Magyarországon. Eredetileg öt törvénycikkelyből állt és az 1844: 3. tc.-n alapult. Kossuth 1848. április 1-i kezdeményezésére és az 5 megfogalmazásában került még három cikkely az eredeti szöveghez a nem egyesült görög hívőkkel kapcsolatban, s így teljesült az, amit négy évvel ko­rábban még nem lehetett elérni. Azon túl, hogy kiierjesztette az 1844: 3. tc. érvényét az ortodox hívőkre, az 1848: 20. tc. kijelentette azt is, hogy „a lehető legrövidebb időn belül" össze kell hívni az ortodox nem­zeti kongresszust az 1843-as petícióban javasolt képviseleti elvek alapján. Ld. Barla István szerk.: Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen 1847/48. Kossuth Lajos összes munkái XI. köt. in: Fontes Históriáé Hungaricae Aevi Recentionis. Bp. 1951. 118. és a jegyzetek, 4.. 151., 154-55., 705-706., 713., 726., 730. Mivel azonban a Kossuth s a magyarországi szerbek képviselői között folyt tárgyalások megtörtek a szer­bek külön nemzetként való elismerésének kérdésén, az 1848 májusában Karlócán megtartott nemzeti kong­resszus Rajachichot választotta meg pátriárkának, összekötve a szerb nemzeti követeléseket az ortodox val­lás ügyével s jeléül annak is, hogy a magyar liberális engedmények a vallás és a kultúra terén, amelyek nem biztosílolták a nemzeti adminisztratív és politikai autonómiát, nem elégítették ki a szerbeket. Vö. Spi­ro György: A nemzeti kérdés a negyvennyolcas forradalom Magyarországán. Bp. 1980. 26-29., 167-69.; Thim József: A magyarországi 1848-49-iki szerb fölkelés története, In: Iratok a nemzetiségi kérdés törté­netéhez, Fontes Históriáé Hungaricae Aevi Recentionis, 1-3 köt. I3p. 1930-1940. 1. köt. 34-41., 84-94.; 2. köt. 198-201., 206-213.; A szélesebb összefüggésekre Id. Gunther Ε. Rothenberg: The Military Border in Croatia 1740-1881. Chicago, 1966) 143-47. és Michael Boro Petrovich: A History of Modern Serbia, 1804-1918. 1-2 köt. New York-London, 1976. 1. köt. 242-44. A Bécs és Róma közli kapcsolatok jelenlőségére a magyar religionaria ügyében és a Romanov-Habsburg házassági tervekről vö. SSE, 1814-1850. ANV, 280. G, fol. 159-61, 163-69 (Altieri Lambruschinihez, no. 1030, 1844. nov. 15. és no. 2034, 1844. nov. 29.) Altieri szerepéről és a magyar religionaria körüli sajtóvitáról Id. Leipziger Allgemeine Zeitung (no. 313, 1844. nov. 8.) és Augsburger Allgemeine Zeilung (no. 352, 1844. dec. 17.), Id. még SSE, 1814 -1850, NV, Rubrica 247, Anni 1844-45, Busla 412 (Altieri Lambruschinihez, no. 2048, 1844. dec. 22.: „Affari Ecclectici di Ungheria") AVS; Lonovics püspök nézeteit az ortodox kérdés Magyarországot és a monar­chia egészét érintő vallási és politikai vonatkozásairól ld. az 1845. január 3-i elemzésében: Österreichisches Staatsarchiv, Bécs (a továbbiakban ÖSTA), Kab. Archív, Konferenzaklen s, Karion 2, Conf. Z. 17s/1845. Egon Cäsar Conte Corti: Metternich und die Frauen. 1-2 köt. Zürich, 1948-49. 2. köt. 413-14.

Next

/
Thumbnails
Contents