Századok – 1990

Tanulmányok - Györffy György: A magyar-szláv érintkezések kezdetei I/3

14 GYÖRFFY GYÖRGY A névalak GardTzTnál Vantit vagy Vent it (c-ilj), Ibn Rustánál pontok nélkül Va(n)i(t), s ugyanezen romlott formában a 10. századi Hudüd al-Älamban c_Jl> (Marquart, Streifzüge 466—467). Marquart e népnév megoldására müvében több kísérletet tett. Javítja Danast-ra, a Dnyeszter melletti Kijevet értve rajta (uo. 189, 200, 471), majd másodszor a városnak Konstantinos Porphyrogennetos által adott Sambatas (Σαμβατάς) nevét kereste benne Zanbat alakban (C-Jlj) (uo. 508—509), ami a betüformákat tekintve már közelebb áll, de az arabok a Sambat név kezdetét nem Zan alakban írták volna. Ha az arab betűk fonetikailag pontos feljegyzést adnának vissza, a teljesebb vantit nevet a keleti szlávok ant nevének bolgár-török v-protézissal és magyar -d ~ -t képzővel ellátott alakjából (pl. szavárd ~ savart, cseht < cseh (Györffy: Századok XCI. 1958. 73.) lehetne magyarázni. A keleti szlávok 1000 előtti magyar nevének azonban a magyar névanyagban is jelentkeznie kell, de ebben Vant(it) nem található, csak egykét Ant-, Ont-, Vand-, Vonta-féle névalak. (Fehértói: Árp. Sznt. 34, 259, 351, 364). Annál elterjedtebb a Vendég (Vendeg, Vendek, Vendug, Vendee, Vendegu, Wendech uo. 354—6) név, mint a vendég 'idegen, telepes' közszavunk személynévi jelentkezése, mely előjön idegen települőkre mutató helységnevekben is (Lipszky: Rep.). ' Feltevésem szerint a Vantit vagy Vent it (OJJIJ) név tövében a keleti szlávok \ venet ~ vened, a szlovének magyar vend nevének változata lappang, s ha a magyarban egy idegen nép megnevezésére alkalmas hasonló szót keresünk, a vendég szóra kell gondolnunk. Megjegyzendő, hogy az arab szóvég í-je a hasonló g-val is felcserélhető; ventik (j^lj) lehet annak a népvándorláskori venet népnévnek képzővel ellátott alakja, amellyel a magyarokon kívül a balti finnek is jelölték a szlávokat. I A vendég szónak a TESz. és Hadrovics László gondolatébresztő cikke (Idegen- ι vendég-vidék. Nyelvtudományi Értekezések. Bp. 1975. 45) szerint régi jelentése i 'idegen', de elfogadható magyarázata nincs. Újabban jelent meg Balázs János magyarázata, ki a magyar vendég szót Velence város olasz nyelvjárási Venedego vagy délszláv Venetik nevéből eredeztette (Magyar deákság. Bp. 1980. 278 kk.). Velence neVe ugyanabból a Venet népnévből ered, mint a szlávok vened ~ vinid neve. Balázs János a „velencei jövevény" jelentést véve alapul a Szent István idejétől Magyarországra jövő velenceiekkel hozza kapcsolatba. Noha a két név alakja annyira egyezik, hogy nyelvészeti magyarázatot nem is igényel, a nézetet kérdésessé teszi, hogy Velencéből olyan tömeges bevándorlás Magyarországra, amely a „hospes" fogalmat velenceivel azonosíthatóvá tette volna, a középkorban nem volt; a hospesek tömegét szlávok és németek tették ki, s ami az olaszok magyar megnevezését illeti, noha az olasz szóval (<szl. vlasi< a vlah többese) a magyarok általában a neolatin népeket jelölték, az e névvel nevezett latin hospesek többsége az Árpád-korban jobbára Vallon-földről jött Magyarországra. A Velencének is nevet adó vened népnév más úton kerülhetett a magyarokhoz. Feltevésem szerint a 9. századi magyarok a keleti szlávokat a vend népnévből képzett vendég szóval nevezték, majd a 10. századtól ez a szó a betelepült szlávok megnevezésén keresztül a 'hospes' jelentést vette fel.