Századok – 1990
Tanulmányok - Györffy György: A magyar-szláv érintkezések kezdetei I/3
A MAGYAR—SZLÁV ÉRINTKEZÉSEK KEZDETEI 13 Arra nézve, hogy a magyarok eredetileg hogy nevezték a keleti szlávokat, mutatkozik még egy megközelítési mód; a mohamedán geográfusoknak az a leírása a magyarok szomszédjairól, amely magyar forrásból ered. Ezt általában Dzajhänlra vezetik vissza, aki 922-ben idős tudósként élt Bokharában. A GardlzI müvében fenntartott teljesebb, perzsa szövegű leírás azonban mindenképpen egy, a 9. század vége előtt a magyarok között járt utazótól ered. Hazájuk szerinte a Don és a Duna között terül el, és azt is közli, hogy „amikor a magyarok a Duna partján állanak, szemközt látják a n.n.d.r-okat". Ennek a szemtanúra valló információnak a hátterében az áll, hogy a magyarok a kora középkorban a bolgárokat nándor néven nevezték ; ez a megnevezés élt Nándorfejérvár (Alba Bulgárica), azaz Belgrád (Beograd) város nevében a 16. századig. A nándor népnév végső fokon a dunai bolgárok régi onogundur nevéből ered (vö. Kiss: FNESz. I4. 190). GardlzI a nándorok szomszédai közt említi a m.r.d.t (ob^.) népet; e névben a d hibás másolat a hasonlóan írt vav (v, u) betű helyett, s így a név m.r.v/-nak olvasandó, mely a morvák régi magyar neve. A magyar krónikák által fenntartott néphagyományban a morvákat Morout vezér személyesíti meg, és nevüket számos Árpád-kori Morout (ma Marót) falu tartotta fenn (uo. 60—61 ; Györffy, Acta Arch. Hung. XVII. 1965. 41—45). Szvatopluk fővárosának neve Ibn Rustánál Dz.rvab (^jfr), Gardlzlnél Dz.rav.t (Ojl^); Marquart az első betű javításával a két névből H.rvat (olj,^-) alakot rekonstruált, és ezt azonosította a fehér horvátok fővárosával, Krakkóval (Streifzüge 471). Nézetem szerint Szvatopluk fővárosának a nevében az első betű m-re javítandó, és M.rwat (olj^) alakban rekonstruálandó, annál is inkább, mert Morvaország fővárosának a neve egyezett a népnévvel; a rafelstetteni vámszabályzatban (902) Mercatum Moravorum (MGH. Capit. II. 26), Ibn Hayyán 941-ből eredő információja szerint Morawa (Chalmeta: Rivista degli Studi Orientali, L. 1976, 343). Kelet-Európában általános volt, hogy egy nép fő helyét, országos vásárral is rendelkező székvárosát a népről nevezték el. Ilyen volt Volgai Bolgárország (Bolar ~ Bular), melynek fővárosa Bolgár i\ olt; ilyen a mordvin Bur tas nép fővárosa, Burdaz (Györffy: Krónikáink és a magyar őstörténet. Bp. 1948. 71—73; Napkelet felfedezése. Uo. 1965. 224), és Magyarországon a székelyek fő helye, a 14. században Forum Siculorum vagy Scekulwasarhel (Marosvásárhely, ma Ttrgu Mure$), valamint Moldvában az alán jászok egykori székhelye, Jászvásár, ma Ia$i (Kiss : FNESz. I4. 619, II4 . 103). Még a kazár birodalom fővárosát. Etil-1 vagy Särigsin-1 is nevezték népnévvel Kha:arân-nak (Németh: Honf. kial. 79). Az utóbbi példa engedi meg a feltevést, hogy Kijev egyik nevében a keleti szlávok népnevét keressük. GardízT 9. századi eredetű leírása szerint: „A magyaroktól a szlávokig tíznapi járóföld van; a szlávok országának határvidékeihez közel egy város van, melyet Vantit-nak [vagy Ventit-nek] neveznek." Ugyanez Ibn Rustánál a 10. századra megváltozott viszonyokhoz mérten így hangzik: „A besenyők és a szlávok országa között tíznapi járóföld van; a szlávok országának a szélén egy város van, melyet Ventit-nzk neveznek." (MHK 168).
