Századok – 1990

Tanulmányok - Györffy György: A magyar-szláv érintkezések kezdetei I/3

12 GYÖRFFY GYÖRGY „Típus szerint két részben csoportosítom az elnevezéseket: 1. A nw-bol közvetlenül vagy közvetve átvett szavakat, 2. egyéb elnevezéseket. 1. Az oroszban is óskandináv jövevényszó. A rus, ruszkijeredeti alakja *rö\>(r)s és jelentése 'evezős viking'. Skandinávokat, vikingeket, normannokat neveztek meg vele, később egy elszlávosodott skandináv csoportot is (M. Vasmer: REtWb.). A többi keleti szláv törzs is átvette az elnevezést, és lassan a keleti szlávok nevévé vált. Az ukrán és belorusz viszonylag kései (16. sz.) elnevezés. A finn ruotsi, észt roots a lulei lapp ruoss szónak ma is 'svéd-norvég' a jelentése. a) a rus vepsze vagy karjalai közvetítéssel átment a zürjénbe rots ~ ruts, a votjákba pedig dzuts alakban. A zürjénből való a vogul rus és osztják rutt' népnévi közvetlen oroszból való átvétel a mordvin ruz és a cseremisz rus, balti finn közvetítéssel került a lappba ruossa alakban.* b) A török nyelvekben előhangzót kapott a szó, így került át hozzánk, talán már a 9. században, urusz alakban, ebből való a mai m. orosz. 2. Egyéb elnevezések: a) a finnségi nyelvek többségében egy germán eredetű vened átvétele szolgál az oroszok elnefezésére: finn venä(lainen), inkeri vennää, lüd vena, karjalai-aunuszi veneäh, vót venäi, észt vene. A latin veneti eredetileg valószínűleg egy kelta törzs neve volt, hiszen így nevezték a mai Bretagne lakóinak egy részét is. Innen való Velence olasz Venezia neve is. A germán törzsek a kelta venétek helyére beáramló szlávokat nevezték venet-nek, ezt vették át a finnségi nyelvek. b) A lívek lett jövevényszóval kriev-nek nevezik az oroszokat a keleti szláv krivics törzsről. c) A kamasz-szamojédban kazak (<or. kozák) v. cisak a nevük. d) Az obi-ugoroknak számos fogalomra vannak ún. tabu-neveik. Bizonyos alkalmakkor (medvetor, vadászat) a rendes megnevezésből eltérő alakú vagy jelentésű szavakat is használnak. Ilyenek: vogul : osztják : (Tavda) kapar (déli) kapar < tat. 'vitéz, katona' (Tavda) karmin äitäm (vasas? ember) (középlozvai) nakat\ 'büntetést okozó' (déli) sâmap (félénk, vad) (Tavda) sopar (északi) spar (Vach) t'awar A sopar ~ sopar ~ t'awar alakokat a Szibériának nevet adó szabir népnévből származtatják. Mivel összefoglaló tanulmányt nem ismerek, így szótárakból írtam ki az elnevezéseket (pl. Suomen kielen etymologinen sanakirja vend- és ryssa c. alatt). Néhány adatot Keresztes Lászlónak köszönhetek." A fentiek szerint, azt megelőzően, hogy a normannok rus neve 'keleti szláv' jelentésben elterjedt, a balti finnek a venet népnévből rövidült vene névvel, az obi ugorok a sabir népnév saper-féle alakjával nevezték a szlávokat. * A finnek később a svédből átvették rosszalló értelemben a szót ryssä alakban.