Századok – 1990
Folyóiratszemle - Fletcher Katy: A modern amerikai kémregény születése I/174
174 FOLYÓI RATSZEM LE A vizsgálatban huszonhat ország szerepel: a legfontosabb európai államok, s fő tengerentúli kereskedelmi partnereik. (Románia, Bulgária és Portugália esetében hiányoznak az adatok.) A legjobb összehasonlítási időpontnak 1928 kínálkozik, mert a háború hatásai már kevésbé, a világgazdasági válság következményei pedig még nem érződtek. A külkereskedelmi összefonódottságot a forgalom különböző nagyságának figyelmen kívül hagyásával analizáljuk, hiszen máskülönben a nagy gazdasági hatalmak külkereskedelmük volumene miatt automatikusan erősen integráltnak tűnnének. (Ez az absztrakció azt is jelenti, hogy a forgalom volumene által meghatározott függőséget elhanyagoljuk.) Ezt úgy érjük el, hogy A ország Β országba irányuló exportjának arányát osztjuk az összes többi ország Β országba irányuló exportarányainak átlagával. Ha egynél nagyobb kereskedelmi intenzitást kapunk, az átlagon felüli exportarányt jelöl, összefonódottságon tehát olyan kapcsolatot értünk, amely az abszolút külkereskedelmi forgalmon túlmutató, sajátos preferenciát jelent. Az ilyen módon kialakított mutatók világos struktúrát jeleznek. A tengerentúli térség elválik a többi országtól, s az északi (Dánia, Norvégia, Svédország), de különösképpen a dunai államok erősen összefonódott csoportot képeznek. A Kína és Japán közötti kapcsolattól eltekintve, az egymással legszorosabban összefonódott országok: Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia. Az előzőek szerint képzett mutatójuk (5,37) messze meghaladja a következő négyes csoportét (Kína, Japán, Kanada, USA - 2,76). Erősen összefonódott régiót alkot még Skandinávia három említett országa (4,0). Végül egy nyugat-európai csoport is kijelölhető (Belgium, Hollandia, Franciaország, Spanyolország - 2,58). A közép- és délkelet-európai integrációs térségben kulcsszerepe volt Ausztriának, Csehszlovákiának és Magyarországnak. Területük egészében az egykori Monarchiában feküdt, ami már önmagában is fontos alapja volt az együttműködésüknek. Másrészt Magyarország számára a mezőgazdasági termékek értékesítése, míg a másik két állam szempontjából az ipari árucsere miatt volt fontos az együttműködés. Természetesen az egyéb, például kulturális aspektusok is figyelmet érdemelnek. A technikában, tudományban is összetartó erejűek voltak a közös tradíciók. Összességében megállapíthatjuk, hogy a dunai térség — hasonlóan Skandináviához és a csendesóceáni régióhoz - elsőrangúan integrált gazdasági terület volt. Mitteleuropa tehát - ilyen értelemben -realitás volt a két világháború között. A dunai monarchia egykori területén kialakult államok sem Németországhoz, sem Franciaországhoz nem kapcsolódtak a szokásosnál nagyobb preferenciával, bár Németország volumenszerűen a legnagyobb kereskedelmi partnerük volt. A történelmileg kialakult (gazdasági) struktúrák túlélik a politikai töréseket. A kereskedelem megakadályozására törekvő kísérletek ellenére már rövid idő után ismét kialakulnak a régi gazdasági kapcsolatok. (Vierteljahrschrift für Sozial- und Wirtschaftsgeschichte 1987. Heft 2. 153-185.) T. Β. KATY FLETCHER A MODERN AMERIKAI KÉMREGÉNY SZÜLETÉSE Katy Fletcher, aki egyetemi disszertációját az angol és amerikai kémregényről írta, jelen cikkében vázlatos áttekintést ad az amerikai kémregény 1945 utáni pályafutásáról, különös tekintettel a legutóbbi évtizedben bekövetkezett — elsősorban tartalmi — változásokra. Ezek fő okait a szerző a következő tényezőkben látja: 1) a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatában bekövetkezett enyhülés éreztette hatását a kémregényekben is. Egyrészt eltűntek a sematikus szereplők, ahol az ellenség mindig gonosz, kegyetlen, sötét jellemű gazemberekből állt, míg a „mieink" modern Grál-lovagokként tűntek fel, rendíthetetlenül harcolva a „szabadságért": újabban a műfaj magasszintű művelői arra törekszenek, hogy alakjaik és a cselekmény olyannyira valósághű legyen, amennyire csak lehet. Ezzel kapcsolatban 2) megváltoztak a helyszínek és a történetek is. Egyre több regény viszi el olvasóit az ún. harmadik világba, Afrika és Ázsia különböző országaiba, és a témák egyre inkább „maiak" lesznek: repülőgépeltérítés, terrorizmus vezeti a listát abból a szempontból. Végül 3) valódi eseményeket, valódi szereplőkkel dolgoznak fel előszeretettel a szerzők, s mindezt annál inkább megtehetik, mert a műfaj bestsellerírói
