Századok – 1990
Folyóiratszemle - Laslett Peter: Számszerű rokonság I/171
FOLYÓI RATSZEMLF 171 művelés alatt. A nagy gazdasági válság után az Egyesült Államokban 1934-ben bevezetett cukorkvótarendszer igen hátrányosan érintette Kubát, noha 5-6 millió tonna volt az évi termelési kapacitása, csak 3 milliót exportálhatott az USA-ba. Emiatt a cukornád aratásához csak 230 ezer, a kapcsolódó munkák elvégzéséhez további 50 ezer emberre volt szükség, vagyis a korábbinak kb. felére. A krízis legsúlyosabban a független kistermelőket érintette, akik tömegesen áramlottak a városokba. Mindez az egyébként is felettébb nyomorúságos körülmények közepette élő parasztság további elszegényedéséhez vezetett. A tanyán élő lakosság elszigeteltségét mutatja, hogy majdnem felük írástudatlan volt, a tanyáknak csak 9%-a volt villamosítva. Az 1959-ben hozott agrártörvény százezer parasztnak juttatott földet, a nagybirtokokat állami gazdasággá alakították át. Az agrárreform második szakaszát 1963-ban hajtották végre; a termőterület 70%-a állami kezelésbe került. Az ingyenes oktatás és egészségügyi ellátás megszervezése alapvetően megváltoztatta a falusi lakosság helyzetét. A megemelt felvásárlási árak és a kedvező hitelfeltételek következtében a mezőgazdasági termelés gyors ütemben növekedett. Olyannyira, hogy a mezőgazdaságban munkaerőhiány keletkezett, amire Kuba történetében addig nem volt példa. A város és a falu közötti hatalmas különbség megszűnéséhez ugyanakkor még hosszú fejlődésre van szükség. (Casa de las Americas, 1987 május-június, 47-64. I.) M. T. PETER LASLETT SZÁMSZERŰ ROKONSÁG Nem érthetünk meg egy adott társadalmat anélkül, hogy a társadalmat alkotó rokonsági rendszerek szövevényét ismernénk. A rokonságkutatás ezért vált a történeti szociológia — vagy ahogy a franciák mondják, a „történeti antropológia" — kitüntetett vizsgálódási területévé. A rokoni kötelékek lazulása vagy az atyafiak számának csökkenése meghatározza a társadalmi összetartás erejét, sőt, megváltoztathatjuk egész jellegét. Ennek mértéke talán kevésbé szembeszökő az európai társadalmak esetében, ám Kína példáján igen jól érzékeltethető: ha a „családonként egy gyermek" jelszavát komolyan vennék, száz éven belül megszűnne a „horizontális rokonság", azaz nem lennének többé fivérek és nővérek, nagynénik, nagybácsik, unokatestvérek. Egy ilyen helyzet bekövetkezése valószínűtlen, akár Kínában, akár másutt. A népszaporulat ekkor olyan alacsony lenne, hogy már a kihalás veszélye fenyegetne. Az azonban szinte bizonyosra vehető, hogy Kína abba az irányba fog haladni az elkövetkező húsz évben; a fejlett ipari országok — Anglia és Franciaország - pedig már nagyon közel jár az egyke térhódításához. A Cambridge Group for the History of Population and Social Structure és az 1985-ben a mai társadalmak elöregedésének tanulmányozására alapított Rank Xerox Unit számítógépes vizsgálati nódszereket dolgoz ki a rokonság és a rokonsági szervezet változásainak mennyiségi kutatására. A CAMSIM program egy személy — az „ego" — egész rokonságának feldolgozását teszi kicsiben lehetővé. A CAMSIM a Hervé Le Bras és Alain Blum által a hetvenes években megkezdett berkeleyi SOCSIM mikroszimulációs program továbbfejlesztése. Ezen kívül léteznek a rokonság makroszimulálására alkalmas, pontosabb, de statisztikai felosztásra kevésbé használható kísérletek is. Ám ne feledjük, hogy a demográfiai statisztikák - bármilyen eszközökkel használjuk is fel őket — csak egyszerűsített modellt adnak, nem pedig a valóság hű képét. A család és rokonság történetével foglalkozó kutató számára az egyik legnagyobb nehézséget a források jelentik. Bár a modern genealógusok anyakönyvek, házassági és halálozási regiszterek garmadájával rendelkeznek, a legkimerítőbb elemzés — melynek mintapéldája az a felmérés, melyet Andrejs Plakans készített a 19. század eleji balti államokról — sem remélheti, hogy valamennyi rokonsági szálat fel tudja göngyölíteni egy adott közösségen belül. Richard Gough egyedülálló vállalkozása is — 1700 körül megpróbálta összeírni a chesire-i Myddle község lakóinak rokonságát — törvényszerűen kudarcba fulladt. Ebből következik, hogy minden összehasonlítás és általánosítás bizonytalan marad. Annyi min-