Századok – 1990

Történeti irodalom - Rózsa György: Tudományok és művészségek szeretete (Ism.: Czirok Mária) I/149

150 TÖRTÉNETI IRODALOM csökkenését is. Az állomány nagy része katalogizálás nélkül került a polcokra, a cserekapcsolatok elapadtak. A 30-as években elkezdődött lassú felemelkedést a II. világháború kitörése szakította félbe. A háború alatt a székházzal együtt a könyvtár anyaga is súlyosan megsérült, egyes anyagok, mint pl. Arany János levelezése, pótolhatatlanul megsemmisültek. Az „MTA Könyvtár szerepe a társadalomtudományi információ fejlesztésében Magyarországon", „A társadalomtudományi információ és dokumentáció hálózati munkájának problémái és perspektívái Magyarországon", „A szocialista országok akadémiai könyvtárai a kutatás információellátásáért", „A társadalomtudományi információ anyagi és szellemi környezete" c. cikkekben a szerző a társadalomtudományi információ problémáival foglalkozik, tájékoztat arról a fejlődésről, amelynek nyomán a könyvtár néhány év alatt korszeri tudományos nagykönyvtárrá alakult. Az Akadémiai Könyvtár ma az MTA tudománypolitikai és kutatásszervezési tájékoztatási központjaként is működik. Bekapcsolódott a nemzetközi tudományos élet vérkeringésébe. Először a MISZON -(Mezsdunarodnaja Informacionnaja Szisztéma po Obscsesztvennüm Naukam, Nemzetközi Társadalomtudományi Információs Rendszer) - tagja lett 1976-ban, amely a szocialista tudományos akadémiák működését koordinálja. Az MTA, mint a természet- és társadalomtudományok kutatásáért felelős szerv az Országos Műszaki és Fejlesztési Bizottsággal együttműködve megszervezte a kutatók igénye szerinti kutatási információellátást. Ezzel párhuzamosan bevezették a korszerű számítógépes feldolgozást. Ε változás alapfeltétele volt az adatbázisok létrehozása, beszerzése és alkalmazása. A számítógépes információszolgáltatás olyan mennyiségű szakirodalom áttekintését teszi lehetővé, amely elsősorban a természettudományok területén vált szükségessé. A szerző részletesen bemutatja az MTA Könyvtára Informatikai és Tudományelemzési Kutatási Főosztályának munkáját, feladatát, szakirodalmi információs szolgálatát. Az Informatikai Főosztály létrehozásakor a philadelphiai (USA) Science Citation Index gépi adatbázis beszerzése mellett döntött, amely 1961-től adja közre az SCI kiadványát. A gépi szakirodalom-figyelő szolgáltatásai a folyóirat-, téma- és idézettségfigyelés; kiválogatja és megnevezi a kért szerzőket vagy dolgozatokat idéző cikkeket. Az MTA Könyvtára együttműködik a CNRS francia országos dokumentációs központtal is. Ε vállalkozás keretében az MTAK a tudománypolitika nemzetközi szakirodalmából szelektált bibliográfiát küld a francia intézetnek, amely miután azt „gépre vitte", már ebben a formában bocsátja a magyar fél rendelkezésére. A könyvtár a többszörösen kibővített hazai és nemzetközi szolgáltatási rendszerével világkönyvtárrá nőtte ki magát. A tevékenységi körök bővülése, az állomány növekedése sürgetően szükségessé tette, kifejezetten ilyen célra tervezett épület felépítését. „Az Akadémiai Könyvtár új székházáról" az „Akadémiai Könyvtár új épülete" és az „Utóhang az Akadémiai Könyvtár épülettervéhez" c. írásokból arról kapunk képet, hogy milyen okok miatt kellett elhalasztani ezt a tervet. 1966-ban egy új épület megépítéséről született döntés, de ezt 1969-ben anyagi nehézségek miatt elnapolták. Később a könyvtár rekonstrukcióját módosították úgy, hogy az Arany János utcai épületszárnyat átépítették és korszerűsítették. A munkát 1984-ben kezdték, és 1988 novemberében fejezték be. A könyvtár alapterülete és az olvasótermi férőhelyek száma a kétszeresére nőtt. Az új légkondicionálás nagyon praktikusnak tűnhet első látásra, de nem helyettesítheti a természetes levegőztetést, ill. szellőztetést. A könyvtárépület bővítése egy időre megoldotta az állomány elhelyezését; a külső raktárak jó részét felszámolták. Külön tanulmányok foglalkoznak az MTAK gyűjtőkörébe tartozó nyelvészet, irodalomtudomány, ókortudomány, orientalisztika, tudománypolitika és kutatásszervezés anyagával. Beszerzi továbbá a társadalomtudományok általános irodalmát, az interdiszciplináris kutatások szakirodalmát és az alapvető természettudományi műveket. A muzeális gyűjtés is ebbe a csoportba tartozik. Különgyűjteményei a MTAK Kézirattára, Levéltára és a Keleti Gyűjtemény, amely az egész magyar tudományos élet büszkesége, a magyar orientalisztika alapkönyvtára. Az MTAK Kézirattára gyűjti és megőrzi a régi és ritka könyveket, kultúrtörténeti és irodalomtörténeti hagyatékokat. „Az Akadémiai Könyvtár tudományos munkája és kiadványai" c. rész az önálló könyvtári kiadványok elkészülésének szerteágazó munkáját tárgyalja. A „Tájékoztató a tudományos kutatás tervezésének, igazgatásának és szervezésének nemzetközi irodalmáról" c. folyóirat Erdei Ferenc ösztönzésére 1961-ben jelent meg először, majd 1965-től Tudományszervezési Tájékoztató, végül 1983 óta Kutatásfejlesztés címmel évente hat alkalommal jelenik meg. Az ismertetett kötet régi hiányt pótol, mert részletes betekintést enged az egyes osztályok munkájába, a könyvtár belső - az olvasó előtt gyakran elfedett - életébe. Czirok Mária