Századok – 1990
Közlemények - Bertényi Iván: István király alakja a heraldikában I/94
ISTVÁN KIRÁLY ALAKJA A HERALDIKÁBAN 101 Miskolc két évtizeddel ezelőtt felvett, s jelenleg is használatos címere fekete hullámos sávban három kék hullámos pólyával vágott pajzsának alsó, történelmi hagyományokat őrző mezejében a Zsigmond vagy István királyt megörökítő, kétfelé fésült szakállas királyfejhez tért vissza, miközben a félhold helyett szőlőfürtöt helyezett a királyfej bal oldalára, a hajdű alakját pedig martinásszal helyettesítette.13 De nem csupán arra van példa kommunális heraldikánkban, hogy egy város címerének királyalakjában hol Szent Istvánt, hol Zsigmond királyt látták. Első királyunk alakja Nagy Lajos királyéval is „cserélődött". Újbánya (ma Nova Baóa, Szlovákiában) városa a 14. században kezdett el pecsétet használni. Ennek mezejében Szűz Máriát ábrázolta, karján a kis Jézussal. Ε régi pecsét szfragisztikai szempontból is tanulságos, mert a városainknál viszonylag ritkább hatszögletű formát mutatja. Témánkat tekintve az az érdekes, hogy Mária előtt koronáját felajánló, térdelő királyalak figyelhető meg. Ezen uralkodóban eredetileg bizonyára Nagy Lajos személyét kell látnunk, hiszen a +SIGILLUM CIVITATIS N[OV]E MONT[ANI]E REGIS köriratoknak14 mintegy a folytatásaként a mezőben a király háta mögQtt lebegő szalagon - a köriratot kiegészítve - LUDOWIC olvasható.1 5 Ezt - a körirat értelméhez kötve - genitivusnak, s így LUDOWICI-nek értelmezhetjük; de ha füglovagsisak dísze Miskolcz város újabb czímere, tudniillik növekvő magyar hajdú arany sújtásos kék dolmányban, oldalára kötött, aranymarkolatú karddal, jobbján öt arany búzakalászt, baljában zöld leveles arany szólőfiirtöt tartva. A sisak takarója jobbról kék-arany, balról vörös-ezüst. Az arany arabeszkekre helyezett pajzsot jobbfelé fordult, vörös nyelvét kiöltő arany oroszlán, balról szintén befelé fordult, vörös nyelvét kiöltő arany griff tartja. — A czímer keresztbefektetett arany vonalakkal, s ezek között arany liliomokkal damaszkolt zöld szíml, kerek pecsétlapra van fektetve, melynek szélein két arany kör között ezüst mezőn fekete nagy betűkkel MISKOLCZ VÁROS TÖRVÉNYHATÓSÁGA 1907 körirat olvasható. Miként mindez a festő jártas keze és milvészi ecsete által saját színekkel is kitüntetve világosabban szemlélhető. Kegyelmesen megengedjük továbbá, hogy nevezett Miskolcz törvényhatósági joggal felruházott város a most leírt s hivatalos használatra új adományképpen engedélyezett czímeres pecséttel - az eddigi pecsétjével megerősített iratok érvényességének a fenntartása mellett - saját neve alatt kiállítandó közigazgatási, törvénykezési és bármi egyéb nemil minden irományok és levelek megerősítésénél Magyarországunk többi városai és közhatóságaiként jövendő örök időkig élhessen és bírhasson. Kelt... Budapest székesfővárosunkban... Pünkösd hava tizenegyedik napján az Úr ezerkilencszázkilencedik, Uralkodásunk hatvanegyedik évében. Ferencz József sk. - Magyar Országos Levéltár, Κ 19. A Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára, Királyi Könyvek (Libri Regit) LXXII. kötet, 70-71. p. A címer ábrája a 70. p.-on. Filmtár, 7046. doboz. A címer ábráját közli: SZIE. III. 209. p. és színesen: Miskolcz története IV. címlap hátoldala. 13 A hivatalos leírás szerint „Az aranyszegélyű címerpajzsot három hullámos kék vonal választja ketté. A felső részében piros (!) alapon arany színű azbeszt ruhába öltözött munkás, az alsó részben pedig fehér alapon arany színű, koronás fej, két oldalán hatágú csillag és szőlőfürt látható." — A Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének 40-1/1970. sz. utasítása, valamint Miskolc megyei jogú város tanácsának I—5/1970. tsz. határozatával kiegészített IV-39/1965. tsz. határozat Miskolc város címere használatáról. - Üj Magyar Központi Levéltár. Címerek és címerhasználat a 40-1/1970. sz. min. Tan. rendeletre, 2. sz. - A városcímer több durva heraldikai hibát tartalmaz, emellett a rendeletben leírt változata eltér A magyar városok címerei (Összeáll.: Castiglione Endre. Közigazgatási és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1975) kötetben (55.) közzétett ábrától. U A korábbi időszakban a helység nevét többesszámban használták: (1387) Nove Montante. — Későbbi neve: Regiomontum. — Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest, I9873. 482. 15 Oar\'asy Mihály: Középkori városaink címereinek eredete és fejlődése. Budapest, 1942. 10-11. és I. ábra., Jozef Nóvák: Slovenské mestské a obecné erby. Bratislava, 1967. 201. (irodalommal).
