Századok – 1990
Közlemények - Bertényi Iván: István király alakja a heraldikában I/94
102 BERTÉNYI IVÁN getlenül a körirattól nominativusnak, s így LUDOWICUS-nak vesszük is, az eredmény mindenképpen ugyanaz: a várostulajdonos király, vagy egyszerűen Lajos király koronát ajánl fel a gyermekét tartó Szűz Máriának. Azt igen merész lenne feltételezni, hogy a szalagon olvasható LUDOWIC ellenére mégsem Nagy Lajos lenne a térdelő királyalak. Ugyanakkor a pecsétábrázolás így is a leggyakoribb, Szent Istvánhoz kapcsolt jelenetre emlékeztet, s aligha lehet véletlen, hogy a 18. században, miután a pecsét tipáriuma elkopott, már egyértelműen Szent Istvánt vélték felfedezni a koronát felajánló, térdelő alakban.1 Minthogy pedig az egyházát és országát az ég királynőjének felajánló Szent István király személye a Hartvik-legenda révén1 7 már a 12. századtól általánosan ismert volt Magyarországon, aligha kell a Szentkorona tan, vagy a Regnum Marianum eszme tárgykörébe részletesebben belebocsátkoznunk ahhoz, hogy feltételezhessük: már a koronáját felajánló Nagy Lajos is mint a Szent István utódaként uralkodó magyar király kerülhetett Nagybánya pecsétjére, s nem is volt szükség nagyobb logikai csúszásra ahhoz, hogy később a pecsét, majd az annak az ábráját kissé megváltoztató, bővítő újbányái címer18 királyalakjáhan már nem Nagy Lajost, hanem Szent Istvánt lássák. Áz országát Szűz Máriának felajánló Szent István alakja természetszerűen a nagy uralkodó temetkezési, s egyben középkori utódai koronázási helyén és annak környékén élt leginkább a köztudatban. Amikor I. Lipót király 1694-ben a török urakrfh alól felszabadított Fejér megyének pecsétet adományoz, annak ábrája is István királyt s a gyermek Jézust a karján tartó Máriát mutatja. Az eredeti, 1695-ben kihirdetett címer-adománylevelet a Bach-korszakban elégették. Ennek okát - miként már a problémát 3/4 évszázaddal ezelőtt vizsgáló Rexa Dezső sem tudta kideríteni - ma sem tudjuk.19 A megsemmisített címereslevél ábrázolása minden bizonnyal azonos volt annak a pecsétadománynak az ábrájával, amelyet 1837-ben kapott Fejér megye, hiszen az utóbbi kiállítására csupán a régi SIGILLUM COMITATUS ALBENSIS latin nyelvű körirat magyarításának, FEJÉR MEGYE PETSÉTJE alakban való szerepeltetésének az engedélyezése céljából kérték és kapták.2 0 Annak ellenére, hogy itt nem címer-, hanem pecsétadományra került sor, funkcióját tekintve mégis címeres pecsétnek kell tekintenünk Fejér megye 17. század végi és 19. század közepi pecsétjét egyaránt, hiszen a jelentősebb, közhitelű pecséttel rendelkező vá-16 Darvasy: i. m. 11. 17 István „...manus ad oculos levans ad sidera sic exclamavit... Regina celi reparatrix inclita mundi, tuo patrocinio sanctam ecclesiam cum episcopis et clero, regnum cum primatibus et populo subpremis precibus committo, quibus ultimum vale dicens manibus tuis animam meam commendo..." - Legenda S. Stephani regis ab Hartvico episcopo conscripta, c. 22. - Scriptores rerum Hungaricarum tempore ducum regumque stirpis Arpadianae gestarum. Edendo operi praefuit Emericus Szentpétery. Budapestini, MCMXXXVIII. 431. 18 A Magyar Királyság és társországainak városi czímerei. Schroll Antal és társa Mtfkiadók. Bécs, 1887. Magyar- Ország - Königreich Ungarn, V. tábla. " Rexa Dezső: Fejérvármegye címerkérdése. - Közlemények Dunántúl történetéhez. Szerkeszti: Rexa Dezső - 1.(1911). 1. szm, 118-118. 20 Rexa DezsO: i. m. 120. - Magyar Országos Levéltár, A 57. Magyar Királyi Kancellária Levéltára, Libri Regii LXVI. 524. p. - Filmtár, 37 249. doboz.
