Századok – 1989

Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76

92 TIHANYI JÁNOS repülőtereket romboljanak szét, és az altdorfi lőszergyárat felrobbantsák. A kom­mandó tagjait a svájci szervek őrizetbe vették. 1940 első felében, 4 hét alatt a svájci légteret a németek 197-szer sértették meg. Ez volt egyébként is az az időszak, amikor Svájc katonai vezetői közvetlen német támadástól tartottak. Lehetséges egyébként, hogy ez német elterelő manőver volt: mintha Svájcon keresztül akarták volna Franciaországot megtámadni. Ismere­tes, hogy a valóságban mindez Belgiumon keresztül történt. Német kémkedés Svájc ellen Alfred Ernst hadtestparancsnok - a háborús években a svájci hadsereg „Büro D" (Nachrichtenauswertung Deutschland) főnöke - 1973-ban Freiburg i.B.-ben (NSzK) a Bundesarchiv/Militärarchivban folytatott kutatásai során géppel írott ere­deti példányt talált: „Kleines Orientierungsheft Schweiz" címen. Az OKH Gene­ralstab des Heeres, Abteilung Fremde Heere West adta ki 1942. szeptember 1-én. A füzet mindannak összefoglalása, amit a német felderítés Svájc védelméről megtu­dott. E füzet jelentősége igen nagy, mert annak alapján elemezni lehetett a Svájc elleni német katonai-politikai-gazdasági hírszerzést. Ebből az okmányból kiindulva Hans Rudolf Fuhrer svájci hadtörténész, vezérkari tiszt a „Spionage gegen die Schweiz. Die geheimen deutschen Nachrichtendienste gegen die Schweiz im zwei­ten Weltkrieg 1939-1945." című munkájában áttekinthetően, jól tagoltan, sok szer­vezeti sémában is feltüntetve mutatja be: milyen náci katonai, politikai és pártfel­derítő szervek dolgoztak Svájc ellen, hogyan tevékenykedtek, milyen célokat tűztek maguk elé.50 A könyv számos dokumentummal alátámasztva továbbfejleszti és új felismerésekkel gazdagítja a téma korábbi svájci publikációit, és nyomatékosan hang­súlyozza, hogy a német katonai, politikai felderítő szervek módszeresen feldolgoz­ták Svájcot, fontos objektumokba épültek be, felhasználták az Ötödik Hadoszlopot. Vagyis nem becsülték le Svájcot, mert az kis ország volt. Egyébként is: a szakiro­dalomból világosan kitűnik, hogy a második világháború előtti és alatti német hírszerzés minden egysége szervezeti felépítésének megfelelően el akarta érni a szá­mára kitűzött feladatokat. Ily módon a hódító háborút folytató Németország számá­ra a kémkedés, a szabotázs elsőrendű harci fegyverekké váltak. Már 1935-ben a zürichi rendőrség az NSDAP pártirodáiban lefolytatott ház­kutatások alkalmával bizonyítékokat talált arra, hogy Gustloff náci szervezete központilag irányított hírszerzést folytatott. 1940-ben Klaus Hügel SS-Sturmbann­führer Stuttgartból vezette a Svájc elleni politikai felderítést és szabotázs-tevékeny­séget. Együttműködött a Németországba menekült svájci fasisztákkal (pl. Max Leo Keller), és arra törekedett, hogy egyesítse a különböző németországi szélsőjobbol­dali svájci csoportokat. így jött létre 1941 nyarán Stuttgartban a „Bund der Schweizer in Grossdeutschland" (BSG). Ennek legjelentősebb vezetője a hazaáruló Franz Burn volt, aki később egy sajtóiroda élén minden eszközzel támadta Svájcot. ^"Allgemeine Schweizerische Militärzeitschrift, Druck und Verlag: Huber & Co., AG., Frauen­feld, 1982. 184. A munka egyben Fuhrer doktori értekezése volt a Zürichi Egyetem I. Filozófiai Tanszékén.

Next

/
Thumbnails
Contents