Századok – 1989

Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76

SVÄJC A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 79 politikájának titkaiba!" Kifejtette Rauschning előtt: „Összekovácsolom acélmagját egy új birodalomnak, amelyet szétzúzhatatlan kapcsok fognak össze ... Nem fogok semmiféle különbséget tenni barát és ellenség között. A kis államok kora lejárt ... Semlegesek nem lesznek többé. A semlegesek sorsa az, hogy a nagyhatalmak csatlósaivá váljanak. Fel fogják szívni őket." Hitler felvázolja Rauschning előtt az „összekovácsolás" módszereit: Ausztriát, Csehországot, Morvaországot, Nyugat-Lengyelországot magában foglaló „százmillió ember tömör tömbjét", amelyhez azután oda sorolja a balti államokat, Ukrajnát, a Volga-vidéket, „Georgiát", amelyeknek, mint "... segédnépeknek nem lesznek meg ugyanazok a jogaik, mint a németeknek". Megjelöli Nyugaton a „vazallus" államok másik rendszerét („Hollandia, Flandria, Észak- Franciaország konföderációja". Végül az északi konföderációt: „Dánia, Svédország, Norvégia"). 2 S bár külön nem szólt Svájcról - általában a következő évtized alatt kevés alkalommal foglalkozott kifejezetten ezzel az országgal - de álláspontja világos. Korábban a Mein Kampf-ban már részletes programot adott hódító terveiről. S bár ebben sem érinti közvetlenül Svájcot, de a német föderalizmus alakulása, a nemzeti szocializmusnak ellene folytatott harca kapcsán összefüggést lehet találni a Svájci Államszövetséggel kapcsolatos felfogására.13 Hillgruber nyugatnémet történész bizalmas feljegyzések alapján két kötetben megjelentette Hitler tárgyalásait a külföldi államférfiakkal és diplomatákkal. Időpont: 1939-1944. Figyelemre méltó, hogy a semleges országok közül valamivel több, mint egy év leforgása alatt (1939. szeptember-1940. december) ötször fogadott Hitler svédeket. Igaz, hogy közülük háromszor jár ebben az időszakban a nemzetiszocialistákat nagyrabecsülő Sven Hedin Hitlernél. Összesen 167 tárgyalást ismertet a nyugatnémet szerző: 1939.szeptember 1,-1941. december 31. között 99 tárgyalásról ad számot, 1942. január 1.-1944. december 31. közötti évekről 68-at. Figyelemre méltó, hogy az 1939-1944 közötti időszakban nem szerepel svájci államférfi, követ a két kötetben.1

4 Fehér asztal melletti csevegéseket rögzít Picker „Hitlers Tischgespräche im Führerhauptquartier 1941/42" című kötetében.15

Hitler ezeken a „kötetlen" össze-12

Hermann Rauschning: Hitler bizalmasa voltam. Zrínyi Katonai Kiadó 1970, 234 o. 112. 13

Hitler Adolf: Harcom (Mein Kampf) 8. kiadás. Centrum Kiadó V. kiadása, Budapest 1943. 477 o. 390. 14 Andreas Hillgruber: Staatsmänner und Diplomaten bei Hitler. Vertrauliche Aufzeichnungen Uber Unterredungen mit Vertretern des Auslandes. Herausgegeben und erläutert von Andreas Hillgruber. Bernard Graefe Verlag für Wehrwesen Fr. a.M. I. 699 o. 1967. II. 568 o. 1970. 15

Neu herausgegeben von Percy Ernst Schramm in Zusammenarbeit mit Andreas Hillgruber und Martin Vogt. Seewald Verlag Stuttgart. 2. Auflage 1965. 546 o. Dr. Henry Picker jogászt 1942 márciusában táviratilag vezényelték Hitler főhadiszállására, ahol, mint a Birodalmi Belügyminisztérium képviselője részt vehetett Hitler déli és esti étkezésein. Azokon — Bormann tudtával — jegyzeteket készített Hitler kijelentéseiről. Ezeken az étkezéseken 20-25 személy vett részt, különböző rangú összekötőtisztek (pl. Puttkammer ellentengernagy, aki 1964-ben igazolta Picker feljegyzéseinek hitelességét). Hitler kedvelte ezeket a népes étkezéseket, sok mindenről nyilatkozott nyíltan. Picker 1942 szeptemberében távozott a Főhadiszállásról. Hitler fejtegetéseinek leggyakoribb tárgya a Picker által publikált időszak alatt Anglia (62 alkalommal), a Szovjetunió (53) és az USA (43) volt. Természetesen sokat foglalkozott Németországgal, Olaszországgal, Japánnal, valamint a zsidókérdéssel, a katolicizmussal, az első világháborúval és szívesen Béccsel, Ausztriával és — a nőkkel.