Századok – 1989

Közlemények - Tihanyi János: Svájc és Németország viszonya a II. világháború idején I–II/76

SVÁJC A II. VILÁGHÁBORÚ IDEJÉN 77 2 -kezelése szempontjából festenek negatív képet Svájc hivatalos politikájáról. Ujabban megjelent könyvek történeti áttekintést nyújtanak a svájci bankrendszerről és annak a második világháború alatt a náci Németországhoz fűződött készséges magatartásáról.3 Széles körű a kérdés irodalma. A legjelentősebb svájci napilapok (Neue Zürcher Zeitung, Basier Nachrichten) 1933-1945 közötti példányaiból is nyomon követhetők a hitleri Németországgal kapcsolatos svájci aggodalmak, problémák, beleértve a szembeszegülést. Sok publikáció, nyilatkozat látott napvilágot azokban az években, a második világháború befejezése óta pedig több jelentős tudományos vagy népszerű feldolgozás jelent meg. Kétség nem fér hozzá: 1933. január 30-tól Svájc északi határán hatalmas, agresszív erő jutott uralomra, amely Európát, majd a világot akarta katonai hatalma alá vonni. És Svájc közvetlen tanúja, sőt a belső ügynökök, a náci szervek aktív tevékenysége folytán szintén tárgya lett e hódító törekvéseknek, igaz, hogy a közvetlen katonai megszállástól - a későbbiekben tárgyalandó módon és okok folytán - megmenekült. Ismeretesek egyes német hivatalos vezető személyek (Goebbels, Paul K. Schmidt követ) Svájc-ellenes dühkitörései a háború éveiben. Kevésbé publikusak Hitlernek hatalma évtizedében, leginkább zárt körben elmondott szavai a kis déli szomszédról. A nyilvánosság előtt elmondott beszédekben Hitler gyakran és ünnepélyesen hangsúlyozta a semleges, döntően németajkú Svájc fennmaradásának fontosságát. így a náci hatalom 1. évfordulója alkalmával 1934. január 30-án tartott beszédében.4 1935. május 21-én elmondott ,,békebeszéd"-ében Svájcról kijelenti „...Svájc függetlensége tény, és ... senki sem kételkedik abban, hogy kormánya egy népakarat legális kifejezése. Nekünk németeknek minden okunk megvan arra, hogy elégedettek legyünk: határunkon egy olyan ország van, amely nagy százalékban németajkú lakossággal nagy belső szilárdsággal tényleges és valóságos függetlenséget testesít meg." 2 Hans Teubner: Exilland Schweiz. Dokumentrischer Bericht Uber den Kampf deutscher Kommunisten 1933—1945. Dielz Verlag Berlin 1975, 374 o. 3 Nicholas Failli: A svájci bankok rejtélyes világa. Kossuth Könyvkiadó 1985. 397 o. A könyv rövid áttekintést nyújt a svájci bankrendszer kialakulásának évszázados történetéről. Különösen érdekes az olvasmányosan megírt munkának a második világháborúval foglalkozó része, amely a svájci bankok és Németország kapcsolatait tárgyalja. Tudományos és feltáró értékiJ Dr. Marco Dürrer: Die schweizerischamerikanischen Finanzbeziehungen im zweiten Weltkrieg. Von der Blockierung der schweizerischen Guthaben in den USA Uber die „Safehaven" Politik zum Washington Abkommen (1941-1946). Verlag Paul Haupt Bern und Stuttgart, 1984, 384 o. - c. könyve. A mi - amelyre visszatérünk - elsőként ismerteti a Schweizerische Bankvereinigung (SBV), a Schweizerische Nationalbank (SNB) titkos iratanyagát és amerikai levéltári forrásokat a második világháború időszakának bankügyleteiről. Elemzést nyújt a németekkel folytatott svájci aranyvásárlásokról, azok kései leállításáról és más kérdésekről (az USA-ban lévő svájci követelések zárolása, majd felszabadítása). 4 Domarus. Max Dr: Hitler, Reden und Proklamationen. 1932—1945. Kommentiert von einen deutschen Zeitgenossen. Band I. Triumph. Erster Halbband 1932-34; Zweiter Halbband 1935-38; II. Erster Halbband 1939-40: II. Zweiter Halbband 1941-45., 2323 o. Süddeutscher Verlag München 1962/63. Domarus 1932 óta kezdte gyújteni Hitler nyilvános megnyilatkozásait, és szakszeri! kommentárokkal látta el azokat. Band I: Erster Halbband 359-360. 5 Domarus: i.m. I: Zweiter Halbband 511.