Századok – 1989
Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44
74 POPÉLY GYULA létező államhatalomtól. A hivatali és társadalmi előmenetel, a magasabb életszínvonal elérésének lehetősége, a nyugodtabb élet ígérete ezrével szedte áldozatait. A gazdagodás, a biztosabb és nagyobb darab kenyér utáni vágyakozás sok embert tett megalkuvóvá és sodort át, asszimilált a többségi, államalkotó „csehszlovák" nemzethez. A csehszlovákiai magyarság számának negatív alakulásán belül különösen elszomorító volt a régi magyar kulturális központoknak számító városok nemzetiségi összetételének módosulása. A magyarság aránya főleg Szlovákia és Kárpátalja kétkét törvényhatósági joggal felruházott városában, Pozsonyban és Kassán, illetve Ungváron és Munkácson zuhant elképesztő módon. E négy város magyar lakosságának aránya az 1910., 1921. és 1930. évi népszámlálások statisztikájának tükrében a következő volt: Pozsony 40,53, 23,66, 16,16%; Kassa 75,43, 22,12, 17, 99%; Ungvár 80,32, 38,89, 17,78%; Munkács 73,44, 24,15, 22,54%.11 1 Az 1930. évi népszámlálás eredményei alapján tehát a magyarság mind Pozsonyban, mind Kassán, mind pedig Ungváron elvesztette az addig élvezett nyelvi jogait, mivel aránya mindhárom városban 20 százalék alá csökkent. A csehszlovákiai magyarság számának és százalékarányának ily nagymértékű csökkenése a csehszlovák asszimilációs politika eredményességéről tanúskodott, továbbá ékes bizonyítéka volt a különféle statisztikai zsonglőrködés - zsidó nemzetiség bevezetése, többezer magyarnak a „külföldiek" kategóriájába sorolása stb -politikai célokra történő gátlástalan kiaknázásának és kamatoztatásának. Az 1921. és 1930. évi csehszlovák népszámlálásokkal kapcsolatban találóan állapította meg Jócsik Lajos, a téma egyik kiváló ismerője, hogy azok megrendezői „oly lendülettel hajtották végre a statisztikai csehszlovákosítást, hogy nincsen szociológus és nincsen érve a társadalomtudománynak, aki vagy amely az adatok által föltüntetett nagymérvű disszimilációt képes volna megmagyarázni".11 2 Gyula Popély L'ÉVOLUTION DU NOMBRE DES HONGROIS DE L'ANCIENNE HAUTE-HONGRIE DANS L'OPTIQUE DES RECENSEMENTS DE TCHÉCOSLOVAQUIE DE 1921 ET DE 1930 (Résumé) Gy. Popély étudie dans cet article l'évolution de la population hongroise vivant sur le territoire de la Haute-Hongrie rattachée à la Tchécoslovaquie par les dispositions du traité de Versailles. Dans son préambule, l'auteur présente la composition nationale très hétérogène de cette région en énumérant les données y relatives du recensement hongrois de 1910, pour mieux mettre en lumière par la suite la profonde modification des proportions au sein des nationalités. Le reste de l'article est divisé en deux chapitres. Dans le premier, Popély examine le recensement tchécoslovaque de février 1921; dans le second, celui de décembre 1930. Il étudie les procédés préparatoires, les diverses opinions relatives à la prise en considération des nationalités, la procédure légale de l'enregistrement des données, et la manière dont le recensement fut effectué dans la pratique. Comme on l'avait prévu très tôt à l'avance, l'enregistrement des données nationales laissait beaucoup à désirer 111 SiSitánf lidn...Őeskoslovenská statistika - Svazek 98., 45., 47. '1 2 Jócsik Lajos: A magyarság a cseh és szlovák néprajzi térképeken. Bp. 1943., 21.
