Századok – 1989
Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44
A FELVIDÉKI MAGYARSÁG SZÁMA 1921-BEN ÉS 1930-BAN 73 toztak, s az 1921 februárjában megtartott népszámláláskor már nem a kisebbségi magyarság, hanem az államalkotó „csehszlovák" nemzet (esetenként a rutén vagy német nemzeti kisebbség) sorait szaporították. Véleményünk szerint, aki 1921-ben magyarnak vallotta magát, az valóban magyar is volt. A csehszlovákiai magyarság számának alakulását már az 1921. évi népszámláláskor negatívan befolyásolta a zsidó nemzetiség kategóriájának bevezetése, illetve az a tény, hogy a rendezetlen állampolgárságú magyarokat a statisztika egyszerűen a „külföldiek" rovatában tüntette fel. Az 1930. évi népszámlálásnál ezt az 1921-ben már jól bevált gyakorlatot még célravezetőbben aknázta ki a statisztikai magyartalanítást elsőrendű állami és nemzeti érdeknek tekintő államhatalom. Szlovákiában és Kárpátalján az 1921. évi népszámláláskor - bár a magyar zsidóságra nehezedő nyomás már akkor is nagy volt - összesen még 28 447 zsidó vallású, de magyar nemzetiségű állampolgárt írtak össze.10 7 1 930 decemberében a magyarnak bejegyzett zsidó vallásúak száma lecsökkent 16 807-re; ebből 9728 Szlovákiában, 5870 főt Kárpátalján, 1209 főt pedig a cseh országrészekben írtak össze a számlálóbiztosok.10 8 A magyarság statisztikai vesztesége ezen a téren 1921 februárja és 1930 decembere között tehát 11 560 fő volt. A csehszlovák állampolgárság megvonása szintén hatásos fegyvernek bizonyult a csehszlovák államhatalom kezében. Amíg az 1921. évi népszámlálás „csak" 16 392 rendezetlen állampolgárságú, tehát a „külföldiek" kategóriájába sorolt csehszlovákiai magyart talált, addig 1930 decemberére ez a szám már felszökött 27 646-ra; Szlovákiában 20 349, Kárpátalján 6333, a cseh országrészekben pedig 964 magyar került a „külföldiek" kategóriájába.10 9 A csehszlovákiai magyarság újabb statisztikai vesztesége ebben a vonatkozásban tehát 11 254 főt tett ki. A csehszlovákiai magyarok számának csökkenéséhez a magyar lakosság csendes, de folyamatos kivándorlása is hozzájárult. Az 1922-1930-as években összesen 15 287 magyar nemzetiségű személy költözött el a Csehszlovák Köztársaságból. A kivándorlók zömmel az USÁ-ba, Kanadába, Argentínába és Franciaországba tartottak, Magyarországra ezekben az években már aránylag csak kevesen, pontosan 716-an költöztek.11 0 A népszámlálás tényei arról tanúskodtak, hogy a szlovák és rutén terület szórványmagyarsága, a vegyes lakosságú városok magyar, de kétnyelvű polgársága, valamint a kevert etnikumú területeken és a nyelvhatáron élők egy természetes folyamatként jelentkező spontán asszimiláció vonzásába kerültek. A természetes, sokszor szinte törvényszerű nyelvi és tudati beolvadás mellett azonban az élet minden területén megnyilvánult a sok esetben különböző atrocitásokkal párosuló asszimilációs kényszer. Az einem zetietlenedés és beolvadás a kisebbségi társadalomnak különösen azokat a rétegeit érintette fokozott mértékben, amelyek közvetlenül függtek a 107 Síítání lidu... £eskoslovenská statistika - Svazek 9., 75.* Síúam lidu... Óeskoslovenská statistika — Svazek 98., 104—107.* 109 Síítání lidu... ^eskoslovenská statistika - Svazek 9., 82.; Scítánf lidu... Óeskoslovcnská statistika - Svazek 98., 69. 110 Statistická pííruika republiky Ceskoslovenské IV. Praha 1932., 42., 45. 11 1 Síítání lidu... Öeskoslovenská statistika - Svazek 98., 45., 47.
