Századok – 1989
Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44
72 POPÉLY GYULA ország magyar lakosságánál volt tapasztalható. Annak ellenére, hogy Szlovákia és Kárpátalja magyarok által lakott déli járásainak természetes szaporulata meghaladta az országos átlagot, a magyarság száma a népszámlálás adatai szerint 52 698 fővel, azaz 7,08%-kal csökkent.10 3 Nem vált be tehát a Magyar Parlamenti Pártok Népszámlálási Bizottságának becslése, amely - amint arra feljebb rámutattunk - kb. 70 000 fős népességnövekedést tételezett fel a magyar lakosság esetében. 1921 februárjában 744 621 magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárt számláltak össze a Csehszlovák Köztársaságban, ebből 634 827 főt Szlovákiában, 103 690 főt Kárpátalján és 6104 főt a cseh országrészekben. A magyarság százalékaránya 1921-ben Szlovákiában 21,48, Kárpátalján pedig 17,35% volt.10 4 Az 1925-től rendelkezésünkre álló hivatalos csehszlovák statisztikai kimutatások szerint a csehszlovákiai magyarság évenkénti tiszta természetes szaporulata a következő képpen alakult: 1925-ben 9604 fő, 1926-ban 8345 fő, 1927-ben 7502 fő, 1928-ban 8139 fő, 1929-ben 7287 fő, 1930-ban 8690 fő. Tehát csupán az 1925-1930-as évek természetes magyar szaporulata is 49 567 főt tett ki. A népszámlálás eredményei azonban éppen ellenkezőleg a csehszlovákiai magyarság nagymértékű megfogyatkozásáról tanúskodtak. 1930 decemberében ugyanis mindössze 691 923 magyar nemzetiségű csehszlovák állampolgárt írtak össze a köztársaság területén, ebből Szlovákiában 571 988, Kárpátalján 109 472, a cseh országrészekben pedig 10 463 főt. A csehszlovákiai magyarság abszolút száma tehát 1921 februárjától 1930 decemberéig - amint azt feljebb már említettük - 52 698 fővel, azaz 7,08%-kal apadt. A magyarság aránya Szlovákiában 17,58, Kárpátalján pedig 15,44%- ra süllyedt.10 5 A magyarság számának ily meghökkentő arányú csökkenését a népszámlálás eredményét ismertető hivatalos statisztikai kiadvány is szükségesnek tartotta megindokolni valamilyen módon. A csehszlovákiai magyarság számának csökkenéséből azonban a Csehszlovák Statisztikai Hivatal azt a hivatalos következtetést vonta le, hogy az előző, az 1921. évi népszámláláskor a Felvidéken még irreálisan sokan jelentkeztek magyarnak, mivel az ottani szlovák lakosság nemzeti öntudata akkor még nem volt eléggé szilárd.10 6 Az államfordulatkor a Felvidéken minden bizonnyal szép számmal voltak magukat magyar anyanyelvűeknek valló, de lényegében kettős kötődésű, magyarul és ruténul, illetve magyarul és németül egyformán tökéletesen - vagy egyformán roszszul - beszélő egyének. Az impériumváltás után ezek a kétlaki lelkek azonban mindjárt szlovákokká, illetve „csehszlovákokká" - esetleg ruténné vagy németté - vál-103 Uo. 104 Az 1921 februárjában lebonyolított csehszlovák népszámlálás 1924-ben közzé tett hivatalos adatai némileg eltérnek ugyanennek a népszámlálásnak 1934-ben ismételten közzé tett összesített adataitól. Ez azzal magyarázandó, hogy a csehszlovák állami határai az 1921. évi népszámlálás után még néhány ponton módosultak. Az 1921. évi népszámlálás 1924-ben közzé tett hivatalos adatai még nem tükrözték ezeket az időközben beállott apró területi változásokat, ugyanennek a népszámlálásnak 1934-ben ismételten közzé tett összesített adatai azonban már igen. (VÖ: Sfítání lidu... Óeskoslovenská statistika - Svazek 9., 32.,42 60.;* Síítání lidu... Ceskoslovenská statistika - Svazek 98., 46.*) 105 Statistická ph'ruíka republiky Öeskoslovenské IV. Praha 1932., 26-28. old.; Séítání lidu... 6eskoslovenská statistika - Svazek 98., 46.* 106 Síítání lidu... Öeskoslovenská statistika - Svazek 98., 46.*
