Századok – 1989
Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44
A FELVIDÉKI MAGYARSÁG SZÁMA 1921-BEN ÉS 1930-BAN 71 Prágai Magyar Hírlap nyíltan rámutatott a csehszlovák népszámlálási rendszer tendenciózusan nemzetiségellenes, állampolitikai szempontok által determinált jellegére. Helyesen fejtette ki: elképesztő anakronizmus már maga az a tény is, hogy a számlálóbiztos, illetve bármilyen politikai hatóság felülbírálhassa a megszámláltak nemzetiségi bevallását, és az érintettek akaratával szemben állapíthassák meg azok nemzetiségét.10 0 A népszámlálási sérelmeket a magyar képviselők a prágai parlamentben is szóvá tették. 1931. február 6-án mondott képviselőházi beszédében pl. Törköly József magyar nemzeti párti képviselő aránylag részletesen beszámolt a magyarságot ért különböző sérelmekről és visszaélésekről. Kertelés nélkül hangott adott annak a véleményének, hogy a csehszlovák kormány - bár, természetesen, ezt hivatalosan nem ismeri be - céltudatosan törekszik a magyar etnikum megbontására, felhígítására, majd fokozatos asszimilálására. Törköly szerint ezt a célt szolgálja egyrészt a magyarlakta területeken foganatosított nagyarányú csehszlovák telepítési akció, másrészt a csehszlovák népszámlálások alkalmával végrehajtott radikális statisztikai magyart alanítás.10 1 A pártvezetőségi, parlamenti és sajtóviták a lebonyolított népszámlálással kapcsolatban azonban az adatfeldolgozást és a hivatalos eredményeket már nem befolyásolhatták. Csehszlovákia egész politikai közvéleménye nagy érdeklődéssel várta, hogy az Állami Statisztikai Hivatal végre nyilvánosságra hozza az 1930 decemberi népszámlálás hivatalos adatait. * * * Az 1930 decemberében lebonyolított népszámlálás adatai szerint a Csehszlovák Köztársaság népessége - a külföldiek és a rendezetlen állampolgárságúak nélkül - 14 479 565 fő volt. A növekedés 1921 februárjától 1930 decemberéig tehát 1 106 102 főre rúgott. Az ország csehszlovák állampolgársággal rendelkező lakosságának nemzetiségi megoszlása a következő volt: 9 688 770 (66,91%) „csehszlovák", 3 231 688 (22,32%) német, 691 923 (4,78%) magyar, 549 169 (3,79%) orosz, ukrán és rutén, 81 737 (0,57%) lengyel, 186 642 (1,29%) zsidó és 49 636 (0,34%) egyéb nemzetiségű.1 0 *" A népszámlálás eredményei a magyarság szempontjából megdöbbentőek és lesújtóak voltak. Az ország valamennyi nemzete-nemzetisége jelentős szaporodást könyvelhetett el, kivéve a magyarságot. 1921 és 1930 között 924 557 fővel, azaz 10,55 százalékkal szaporodott a Csehszlovák Köztársaság államalkotó eleme, a „csehszlovák" nemzet. A németek szaporulata 108 064 (3,46%), az oroszoké, ukránoké és ruténeké 87 720 (19,01%), a lengyeleké 5750 (7,57%), a zsidóké 6138 (3,40%), az egyéb nemzetiségeké pedig 26 571 (115,20%) volt. Apadás csupán az lu0 Uo. 101 Törköly József kritikája a népszámlálást előkészítő rendeletről és utasításokról. Prágai Magyar Hírlap, 1931. február 11., 5-6. 102 Síítání lidu V Republice 6eskoslovenské ze dne 1. prosince 1930. I. Óeskoslovenská statistika - Svazek 98. Praha 1934, 46.*
