Századok – 1989

Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44

68 POPÉLY GYULA koronás pénzbírsággal, illetve elzárással is sújtotta <5ket a „számlálóbiztos tudatos félrevezetése" és „hamis adatok bemondása" címén.8 3 Az Ungváron elkövetett népszámlálási visszaélések szinte teljesen azonosak voltak az említett munkácsi törvénysértésekkel. Mind a számlálóbiztosok, mind a revizorok, mind pedig a felettes politikai hatóság céltudatos és radikális magyar­ellenes manőverekkel hívták fel magukra a figyelmet.8 4 Több helyen előfordult, hogy a számlálóbiztosok önkényesen a névelemzés módszerét alkalmazták, és a szlávos hangzású vezetéknévvel rendelkező magyaro­kat nem voltak hajlandók elismerni magyar nemzetiségűeknek. Léván és a környe­ző falvakban, főleg Nagysallón, Zselízen, Kiskéren és Vámosladányban volt gyako­ri a visszaélésnek ez a típusa, ahol ugyanis azokat a magyarokat akiknek, szlávos hangzású a nevük, gyakran még akkor is szlovákoknak írták be, ha azok egyáltalán nem is beszélték a szlovák nyelvet.8 5 Hasonló visszaélésekről érkeztek panaszok Rimaszombat környékéről, főleg szintén a nemzetiségileg vegyes falvakból, például Kuntapolcáról, Rimatamásfalváról, Dobócáról, Gömörhosszúszóról, Pelsőcardóról, Csetnekről, Ilonhalmáról stb., amelyeket a számlálóbiztosok mindenütt meg­kíséreltek „viszahódítani" a szlovákságnak.8 6 Ez a visszaéléstípus a vegyes lakos­ságú vidékeken szinte mindenütt előfordult. A verebélyi járás néhány községéből, például Gyékényesről, Alsó- és Felsőgyőrödről a járási hivatalba is berendelték a szlávos hangzású nevet viselő magyarokat, ahol a népszámlálási revizor azok min­den tiltakozása ellenére szlovák nemzetiségűeknek „minősítette" őket.8 7 Súlyos panaszok merültek fel a Vágsellyén és környékén működő számláló­biztosok ellen is. Vágsellyén főleg egy Ján Doleíal nevű biztos tett szert jelentős hírnévre a statisztikai magyartalanítás terén.8 8 Ebben a városkában a magyar nem­zetiségükhöz kitartóan ragaszkodó és a számlálóbiztosok önkényes eljárásával szembeszegülő, illetve az ellen panaszt emelő magyarokat sorra beidézték a járási hivatalba, ahol azoknak tanúkkal kellett igazolniuk magyar származásukat. Termé­szetesen, a járási hivatal az esetek nagy részében „ellentanúkat" vonultatott fel, akik a beidézett remitenskedők „szlovák származását" voltak hivatottak bizo-89 nyítani. A számlálóbiztosok leleményessége a statisztikai magyartalanítás terén sokszor egészen eredeti formában nyilvánult meg. A felsorolt jellegzetes visszaéléseken kí-83 R. Vozáry Aladár: Súlyos büntetéseket mértek ki Munkácson a nemzetiségi vallomás miatt. Prá­gai Ma^ar Hírlap, 1930. december 17., 4. Köszörű Károly: Összefoglaló helyzetjelentés az ungvári nagy Ütközetről. Prágai Magyar Hír­lap, 1930. december 16., 6. 85 Nyugaton és keleten a helyzet változatlan. Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 7., 7. 86 E hét végére befejeződnek a népszámlálási munkálatok. Prágai Magyar Hírlap, 1930.december 10., 2-3.; Terheltekként idézik be a vágsellyei járási hivatalba azokat, akik magyarnak vallják magukat. Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 11., 4-5. 87 Nyugaton és keleten a helyzet változatlan. Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 7., 7. 88 Törvényellenességek a népszámlálási fronton. Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 5., 5. 89 Az angol alsóházban interpellációt terjesztettek be a csehszlovákiai népszámlálás miatt. Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 12., 5-6.

Next

/
Thumbnails
Contents