Századok – 1989
Történeti irodalom - Schmidt-Neke Michael: Entstehung und Ausbau der Königsdiktatur in Albanien (1912–1939) (Ism.: Póka Ferenc) V–VI/718
718 TÖRTÉNETI IRODALOM vák történetírás a hagyományosan ideologikus megközelítés egyoldalúságai miatt gyakran eleve kész válaszokkal, tézisekkel lép fel. így például a Szlovák Nemzeti Párt konzervatív vezérkarának társadalmi nézeteivel foglalkozó alfejezet igen találó jellemzést ad az egész szlovák társadalmat súlyosan érintő asszimilációs folyamatok elméleti feldolgozatlanságából adódó izolacionizmus összetevőiről: egyrészt a szlovák nemzet politikai, kulturális, gazdasági fejlődését hátráltató magyarosítás negatívumairól, másrészt viszont a magyar kultúrával, a magyar progresszióval való kapcsolatteremtés elutasításáról, az asszimilánsokkal szembeni kíméletlen eszmei harc túlkapásairól is plasztikus képet nyújt. Fontos érdeme a könyvnek, hogy a magyar történetírásban és nem ritkán a szlovák feldolgozásokban is csupán marginálisan szereplő cseh—szlovák együttműködésnek a vizsgált évtizedre eső kibontakozását szintén sokoldalú vizsgálat tárgyává teszi. Nem elégszik meg a Csehszláv Egység nevű szervezet és a cseh értelmiségiek hagyományos szlovakofil tevékenységének bemutatásával, vagy T. G. Masaryknak, különösen 1918 után a kezdeti periódusra is visszavetítetten felnagyított befolyásának érzékeltetésével, hanem jelzi a csehszlovakizmus eszmei előzményeit, a szlovák kulturális élet elmaradottságából, a magyarosítás súlyos következményeiből adódó szükségszerűségeit is. Kár, hogy a kérdés praktikus, gazdasági jellegű eredmdényei -, amelyek persze valójában inkább a világháborút megelőző években jelentkeztek - nem kaptak helyet a szlovák nemzetfejlődés alakulását a világháború után meghatározó irányzat bemutatásában. Az amerikai szlovákokkal és az 1901—1905. évi választásokkal foglalkozó zárófejezetek egy másik elmulasztott - vagy éppen tudatosan kizárt - vizsgálati szempontra is felhívják az olvasó figyelmét: nevezetesen a magyar kormányzati politikának a szlovák nemzeti társadalom és politikai mozgalom fejlődését irányítani, korlátok közt tartani próbáló „felvidéki" koncepciójának és politikai gyakorlatának erőteljesebb bevonására az elemzésbe. Ennek nélkülözése ugyan több helyet adott a szlovák nemzeti társadalom és mozgalom bemutatására, de a fejlődés teljes kontextusának megrajzolásánál a gazdaságtörténeti részben prezentált teljes tabló helyett a második rész csupán a belső szlovák fejleményekre koncentrál. Ezzel együtt is a munka magyarországi történeti szlovakisztika kétségkívül kimagasló eredményének számít, s mint ilyen, reális alapot nyújt a kérdéskör majdani, szlovák történészekkel közös feltárásához. Szarka László MICHAEL SCHMIDT-NEKE ENTSTEHUNG UND AUSBAU DER KÖNIGSDIKTATUR IN ALBANIEN (1912-1939) Regierungsbildungen, Herrschaftsweise und Machteliten in einem jungen Balkanstaat R. Oldenbourg Verlag, München, 1987. A KIRÁLYI DIKTATÚRA LÉTREHOZÁSA ÉS KIÉPÍTÉSE ALBÁNIÁBAN (1912-1939) Kormányalakítások, uralkodási módok és hatalmi elitek egy fiatal balkáni államban A magyar olvasó kezébe ritkán kerül Albániával foglalkozó tudományos igényű elemzés. A Délkelet-Európa történetével foglalkozó színvonalas, összefoglaló egyes magyar munkák, így pl. Niederhauser Emil: „Forrongó félsziget" című kötete, pillantást vetnek az albán történelem meghatározott szakaszaira is, de ennek ellenére azt kell mondanunk, hogy a nemzeteközi és a magyar történelmi szakirodalomnak is mostohagyermeke a függetlensége kikiáltásának 75. évfordulóját 1987-ben ünneplő ország. Ugyanakkor érzékelhető az a tendencia, hogy a két világháború közötti időszak iránti fokozott tudományos érdeklődés eléri az eddig háttérbe szorult országokat és témákat is. Michael Schmidt-Neke könyve a müncheni Südost-Institut pártfogásával jelent meg, és elnyerte a Südosteuropa-Gesellschaft díját. Olyan munkát tarthat kezében az olvasó, amelynek értékét nem csupán a kuriozitás, hanem sokkal inkább az elemzés gondossága, mélysége, a források alapos feltárása adja. A történelmi hagyományok és a napi politikai aktualitások Magyarországon is érdeklődést kelthetnek e munka iránt. Már a bevezetésben értékelnünk kell a szerző azon szándékát, hogy Albániát, történelmének e fontos időszakában, ne
