Századok – 1989
Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44
66 POPÉLY GYULA zetgyűlési képviselőnek, a Magyar Parlamenti Pártok Népszámlálási Bizottsága elnökének. A megszámláltak nemzetiségi adatainak felvételezése közben a számlálóbiztosok a kirívó visszaélések ezreit produkálták. A magyar pártok sajtója naponta űjabb és újabb visszaélésekről számolhatott be. A magyarságra nehezedő nyomás azonban nem volt mindenütt egyforma intenzitású. „Vannak egyes városok, magyar vidékek, amelyekre különös súllyal nehezedik a népszámlálóbiztosok meg nem engedett és törvénybe ütköző terrorja" - írta ezzel kapcsolatban a Prágai Magyar Hírlap december 7-én, a népszámlálás hatodik napján. „Különösen azonak a vidékeknek magyar lakossága szenved ez alatt a nyomás alatt, amely vidékek a szlovák-magyar nyelvhatár közelében vannak" - mutatott rá az említett lap. „Egész pontosan földrajzilag felrajzolhatók azok a területek, amelyeken különösen érvényesül ez a meg nem engedett befolyásolás, amelynek nyilvánvaló célja, hogy a szlovák-magyar nyelvhatárt a papiroson lejjebb szorítsa. Rendkívüli súllyal nehezedik a nyomás azokra a városokra, amelyeket az 1921. éves népszámlálás a veszedelmes zónába sorolt, így különösen Munkácsról és Kassáról érkeznek a legkiáltóbb visszaélésekről jelentések" - írta a Prágai Magyar Hírlap.7 5 Kassán mindjárt a népszámlálás kezdetén súlyos panaszok merültek fel a számlálóbiztosok eljárása ellen, mivel azok igen gyakran nem voltak hajlandóak magyarnak bejegyezni a magukat annak vallókat. Az egyik biztos például nyíltan kijelentette az egyik kassai család előtt, hogy szerinte „aki Kassán született és kassai illetőségű, az nem lehet magyar". A Kassa környéki falvak magyarságának statisztikai elsikkasztása is nagy buzgalommal folyt. Több községből érkeztek hírek durva jogsértésekről. Abaújszinán például az ottani magyar lakosság nagy részét erőszakkal szlováknak írták be a számlálóbiztosok. December 5-én erre mintegy 60 abaújszinai családfő panasszal fordult a járási hivatalhoz, jogorvoslást követelve az önkényeskedő számlálóbiztosok eljárása ellen.7 7 A vegyes lakosságú, de szlovák többségű Zsebes község magyartalanítása pedig egyenesen párját ritkító erőszakos módon történt. Az említett katolikus szlovák többségű községnek jelentős számú református magyar kisebbsége is volt. A számlálóbiztos, természetesen, ezeket a református magyarokat is igyekezett volna szlovákoknak beírni, mivel azonban azok határozottan és hajthatatlanul kitartottak magyar nemzetiségük mellett, a biztos egyszerűen abbahagyta a református utcasor lakóinak számba vételét, és elutazott a községből. Néhány nap múlva azonban csendőri kísérlettel tért vissza. Csendőri asszisztenciával folytatta a gerinces református magyar családok összeírását, akiket minden tiltakozásuk ellenére szlovákoknak nyilvánított, és olyanoknak is írt be. Hasonló módon jártak el a Kassától délre fekvő Bárca község református magyarjaival szemben is. 8 75 Nyugaton és keleten a helyzet változatlan. Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 7., 7. Már az első nap súlyos panaszok merültek föl Kassán egyes népszámlálók ellen. Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 3., 2. 77 Törvényellenességek a népszámlálási fronton. Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 6., 5-6. Kassán még mindig nem fejeződött be a számlálás. Prágai Magyar Hírlap, 1930. december 16., 6.
