Századok – 1989
Közlemények - Soós László: Központi intézkedések a filoxéra elleni küzdelemben (1872–1881) V–VI/675
A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM 1872-1881 697 meghívott szakemberek is végeztek. A legnagyobb beruházást az istvántelki területen hajtották végre, ahol a lakásokon kívül raktárakat, a vesszők elszállításához csomagolóházat és a kísérleti parcellákon termett bor tárolására pincét építettek. A farkasdi és szendroi telepen próbálták ki azokat a vegyszereket, amelyeket a felhívásra válaszként az ország minden részéről, mint a filoxéra elpusztítására alkalmas találmányt, megküldtek. Az 1881 tavaszán beérkezett számtalan pályázat receptjeinek leírása között egyetlenegy olyan védekező szert sem találtak, amely a gyakorlati próbát sikerrel kiállta. Kézzelfogható eredményt csak a szénkéneggel folytatott kísérletek hoztak. E vegyszerre alapozva dolgozták ki azokat a különböző eljárási módokat, amelyek az űn. gyérítéses eljárás széles körű alkalmazását az egész országban lehetővé tették. A korábbi években a fenti védekezési mód elterjedését a szénkéneg drágasága erősen hátráltatta, de a Kísérleti Állomás létrehozása után az intézet költségvetése lehetővé tette, hogy 1881-ben Galíciából 400 mázsát importáljanak. Akiadások csökkentése érdekében tervezet született arra, hogy a hazai szükségletek kielégítésére Zalatnán szénkéneg előállítására alkalmas gyárat alapítanak.5 0 A külföldről érkező mérget az istvántelki és farkasdi telepen raktározták el, és itt osztották ki a felhasználók részére. E vegyszer egyre szélesebb körű alkalmazását mutatja, hogy a kincstár által vásárlásra fordított összeg az 1880. évi 21 000 forintról 1881-ben a duplájára növekedett.5 1 Az Amerikai Egyesült Államokból megrendelt 114 000 darab szőlővessző 1881 márciusában érkezett meg Magyarországra. Az amerikai szállítmányon kívül vásároltunk még vesszőket Franciaországból és Ausztriából: Armeillere-ből 23 000 és Marburgból 4000 darabot. Az így, külföldről beérkező 141 000 venyigéből Farkasdon 57 000, Szendrőn 24 000 és Istvántelken 60 000 darab került elültetésre.5 2 A filoxérával szemben ellenálló szőlőfajták beszerzésének hírére a termelők és gazdasági egyesületek kérvényeinek áradata érkezett a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumba, amelyekben az amerikai szállítmányokból szaporítás céljára vesszőket kértek. Horváth Géza, az Országos Phylloxera Bizottság jóváhagyásával úgy határozott, hogy a külföldi szőlővesszőket csak a kísérleti telepeken ültetik el, és az ottani szaporítás után - azok filoxéramentességéról és ellenállóképességéről meggyőződve - kaphatnak a birtokosok belőlük.53 (Az első amerikai alanyba oltott szőlőtőkék kiosztására 1884-ben került sor.) Kevésbé szigorú elbírálás alá esett a tengerentúlról vásárolt 10 kg szőlőmag felhasználása, mivel ezen a szaporító anyagon a filoxéralárvák nem juthattak be a hazai kertekbe, így a fertőzés széthurcolásában nem játszhattak szerepet. Igaz, itt is számolni kellett némi bizonytalansági tényezővel, hiszen a hazai szakemberek előtt eddig ismeretlen szőlőmagokból kikelő növény tulajdonságait teljes biztonsággal 50 OL К 168-1881-5-21700 Miklós Gyula borászati kormánybiztos jelentése az Országos Phylloxera Bizottság részére. Budapest, 1881. jún. 8. 51 Ol К 168-1883-5-417 A Központi Számvevőség kimutatása. Budapet, 1883. (1882-ben a szénkéneg vásárlására már több mint 80 000 forintot költöttek.) 52 OL К 168-1881-5-21700 dr. Horváth Géza jelentése az Országos Phylloxera Bizottság részére. 1881. ápr. 3.
