Századok – 1989
Közlemények - Soós László: Központi intézkedések a filoxéra elleni küzdelemben (1872–1881) V–VI/675
698 SOÓS LÁSZLÓ megjósolni nem lehetett. Ezért döntött úgy az Országos Phylloxera Bizottság, hogy a kísérleti telepeken kívül - magánszemélyek kizárásával - a magokból csak a mezőgazdasági szakiskolák és a gazdasági egyesületek kapnak. Horváth Géza a tudós alaposságával gondoskodott arról, hogy a filoxérának ellenálló szőlőkkel folytatott kísérletezés egyetlen irányban sem hagyjon fehér foltot, ezért az amerikai szerzemények mellett az ázsiai fajták tanulmányozását is elrendelte. E célból egy párizsi cégtől három kasmiri szőlőfajta magvait vásárolták meg, amelyek a farkasdi telepen kerültek szakértő kezekbe. Az ellenálló szőlőfajtákkal folytatott kísérlet mellett a Kísérleti Állomás munkatársainak már az első évben jutott idejük arra, hogy a homokos talaj filoxéramentesítő hatását - a külföldön megismert tapasztalatok felhasználásával - hazai körülmények között megvizsgálják. Első kísérletként a farkasdi telepen kiásott, kártevővel lepett tőkéket ültettek el az istvántelki homokos talajba, és a megfigyelők ámulatára az új környezetbe került élősködő 18 nap alatt elpusztult. A talajminták vizsgálata során megállapították, hogy a homok jótékony hatását laza szerkezete okozza, és amennyiben összetételében a kvarcszemek aránya eléri a 75%-ot, a filoxéra életfeltételeit nem biztosítja. Az Alföldön található futóhomok talajában ez az alkotóelem 80% felett van, ezért az ide telepített szőlők - minden egyéb védekezési eszköz igénybevétele nélkül - megmenekültek az élősködő támadásától. Az 1881 tavaszán elkezdett kísérletek jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy pár év múlva sor került a homoki szőlőtermelésünket európai szívonalra emelő kecskeméti Miklós-telep létrehozására.5 5 A fertőzött területek növekedésével világossá vált, hogy a hazai védekezést nem szabad egy intézményre alapítani. Ezt a szándékot tükrözte a földművelésügyi miniszter 1881 tavaszán hozott rendelete, amelyben a kártevő elleni védekezés öszszehangolása érdekében a Phylloxera Kísérleti Állomást is a borászati kormánybiztosként dolgozó Miklós Gyula felügyelete alá helyezte. Ezzel az intézkedéssel egy szélesebb alapokra helyezett védekezési rendszer kialakítása vette kezdetét. A központosított védekezés alapjainak lerakása Az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás létrehozásáról és munkájáról Horváth Géza havonta készített jelentéseiben számolt be az Állandó Phylloxera Bizottságnak, amely 1881 tavaszán a kártevő elleni védekezés országos hálózatának megszervezésén fáradozott. E testület javaslatára készült el az a május 3-án megjelent miniszteri körrendelet, amely minden törvényhatósági és járási székhelyen, valamint a háromszáz kat. holdnál nagyobb szőlőterülettel rendelkező községekben filoxéra bizottságok felállítását tette kötelezővé. Az így létrehozott városi, megyei, járási, valamint községi bizottságok munkájába a helyi szőlősgazdákat, orvosokat, gyógyszerészeket és tanárokat (kisebb községekben a lelkészeket) vonták be azzal a céllal, 54 Uo. 55 OL К 168-1881-5-21704 dr. Horváth Géza jelentése az Országos Phylloxera Bizottság részére. Budapet, 1881. ápr. 21.
