Századok – 1989
Közlemények - Soós László: Központi intézkedések a filoxéra elleni küzdelemben (1872–1881) V–VI/675
696 SOÓS LÁSZLÓ alkalmas felszereléssel korábban csak a Magyaróvári Gazdasági Akadémia rendelkezett, amely a megnövekedett feladatok elvégzését már nem győzte.4 7 Az új intézmény munkatársai kutatásaik kezdeti időszakában főleg azokra az elméleti és gyakorlati ismeretekre támaszkodtak, amelyeket a vész elleni harcot már korábban elkezdő külföldi természettudósok rendszeresen megjelenő publikációi tettek hozzáférhetővé. A legújabb kutatási eredmények gyors megismerése érdekében hozták létre azt a folyamatosan bővített gyűjteményt, amelyben 1880 tavaszán 370 kötet szakkönyvet helyeztek el, és kilenc rendszeresen megjelenő, a filoxérával foglalkozó külföldi folyóiratot járattak. Ezeket a szaklapokat mint a naprakész tudományos ismeretek nélkülözhetetlen forrásait kezelték, hiszen a filoxéra elleni védekezés egész Európában a kísérleti stádiumánál tartott. A főleg francia és spanyol folyóiratok mellett nagyobb példányszámban csak a klosterneuburgi kísérleti telep vezetője, dr. Leonard Roessler által szerkesztett lapot rendelték meg, amit - mivel a hazai viszonyainkhoz és problémáinkhoz ez a kiadvány állt a legközelebb - a Kísérleti Állomáson kívül négy vincellér-képezde és az öt gazdasági tanintézet is rendszeresen megkapott.48 A gyakorlati munka jelentősebb részét a kísérleti telepeken szándékoztak elvégezni, ezért nagyon sok vitára adott okot, hogy ezeket hol és milyen anyagi feltételekkel helyezhetik üzembe. Mivel az Országos Phylloxera Bizottság tagjai az 1881. jan. 17-én megtartott ülésen ebben a kérdésben megegyezni nem tudtak, ezért a lehetőségek számbavétele után a döntés meghozatalának joga a földművelésügyi miniszterre szállt. A miniszteri utasítás alapján hozták létre Gomba község határában a 10 kat. holdnyi filoxérával lepett szőlőből álló ún. farkasdi kísérleti telepet, amelyet a községtől 15 évi időtartamra vettek bérbe. A másik, ún. szendrői telepet gr. Csáky László által (tizenöt évre) díjmentesen átadott 7 kat. hold nagyságú fertőzött szőlőben, a Borsod vármegyei Szendrőn rendezték be. Ezeket a parcellákat főleg az élősködő elpusztítására alkalmas vegyszeres eljárások kipróbálására alakították ki. Mivel a fenti létesítmények fertőzött területen feküdtek, így - a rovar széthurcolásának veszélye miatt - az amerikai szőlőfajták szaporítására és szétosztására nem használhatták fel. Ezért egy további, homoktalajú zárt kert létrehozása is szükségessé vált. A legolcsóbb megoldásnak a Rákospalota határában működő istvántelki földművesiskola kezelésében levő futóhomok bérbevétele kínálkozott. Mivel eme ingatlan fölött tulajdonosi joggal az Országos Magyar Gazdasági Egyesület rendelkezett, így a 9 kat. hold átengedése a közcélokat szolgáló ún. istvántelki telep létrehozására gyorsan megtörtént.4 9 A telepeken folyó munkák közvetlen felügyeletét a középfokú szakképzettséggel rendelkező vincellérek végezték. A részükre felépített lakóházakban egy-egy szobát a laboratórium részére tartottak fenn, amelyekben különböző vizsgálatokat 47 OL К 168-1881-5-21700 Az Állandó Phylloxera Bizottság ülésének jegyzőkönyve. 1881. ápr. 5., dr. Horváth Géza jelentése. 1881. ápr. 3. 4* OL К 168-1883-5-417 dr. Horváth Géza jelentése az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás 1881. évi mifködéséről. Budapest, 1882., Uo. A Központi Számvevőség kimutatása. Budapest, 1883. Uo.
