Századok – 1989
Közlemények - Soós László: Központi intézkedések a filoxéra elleni küzdelemben (1872–1881) V–VI/675
A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM 1872-1881 695 az élősködő támadásának ellenálló amerikai fajtákról és a homoki szőlőtermelésről biztató tapasztalatokat szereztek.4 5 A fenti tanulmányút alatt gyűjtött ismeretek arról győzték meg a két tudóst, hogy bizonyos, Amerikában őshonos szőlőfajtákat a filoxéra nem képes elpusztítani, ezért az ilyen szaporítóanyag beszerzése és hazai elterjesztése a kártevő elleni harc fontos eszköze lehet. Kérésükre a földművelésügyi miniszter már augusztusban az Egyesült Államokba küldte Nedeczky Jenő Zala megyei szőlőbirtokost - aki rendkívüli tanárként a Magyaróvári Gazdasági Akadémián tanított -, hogy helyszíni tájékozódás után a legalkalmasabb szőlőfajtákból szaporító anyagot vásároljon. A tengerentúlra érkező szőlészünk rövid idő alatt több mint 100 000 darab vesszőt és egy doboz szőlőmagot rendelt meg azzal az ígérettel, hogy a szállítmány 1881 elején megérkezik Magyarországra. A Phylloxera Kísérleti Állomás pancsovai elhelyezését szorgalmazó terveket a külföldi tapasztalatok alapján módosították. Erre azért volt szükség, mert az új intézményt már nem csupán a különböző vegyszerek és mentesítési eljárások kipróbálására kívánták felhasználni, hanem az amerikai fajták ellenőrzését és szaporítását, valamint a homoki szőlőtermelés széles körű elterjesztésének előkészítését is a gondjaira bízták. így világossá vált, hogy egyetlen telephely az eltérő talajminőségi követelményeknek nem felelhet meg, ezért két-három szakosítottan berendezett területre lesz szükség. A telephelyek kiválasztásánál a miniszteri döntést elsősorban az a követelmény befolyásolta, hogy a parcellákat olyan elszigetelt helyen alakítsák ki, ahol a filoxéra jelenléte a kísérletek érdekében hosszú ideig - a környező szőlők veszélyeztetése nélkül - megőrizhető, illetve a gyors tájékozódás érdekében lehetőleg a budapesti központ közelében legyen. Az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás központját a Földművelés-, Ipar-és Kereskedelemügyi Minisztérium épületében helyezték el, ahol 1880 nyarán Horváth Géza és az asszisztenséül kinevezett Emődy József csupán egy szoba felett rendelkezett. Ebben a helyiségben zsúfolták össze a fertőzött területekről összegyűjtött filoxéra preparátumokat és a kártevővel kapcsolatos szemléltető eszközöket, amelyeket a vármegyei filoxéra biztosok részére tartott tanfolyamokon az oktatók előadásaik során felhasználtak. Később ezek szolgáltak alapul azoknak a népszerű, rajzos ismertető tábláknak, amelyek a falusi gazdasági egyesületek és iskolák látogatóihoz eljutva a rovar kártételeinek gyors felismerését segítették. A fenti célokat szolgálta a központi laboratórium, amelyet a Kísérleti Állomás keretei között a minisztérium épületében rendeztek be, s alapvető tudományos feladatának az általános rovartani - ezen belül elsősorban a filoxérára vonatkozó - ismeretek bővítését tekintette. Erre, az 1881. márc. végére elkészült korszerű berendezésre gyakorlati szempontból is szükség volt, mivel a gyanús tőkék ellenőrzésére 45 OL К 168-1880-5-39 Emich Gusztáv jelentése a FIK részére a filoxéra ügyben szerzett külföldi tapasztalatairól. Budapest, 1880. okt. 25. 46 OL К 168-1882-5-44348 Jelentés a phylloxera-ügyben 1872. évtől 1880. év végéig a FIK által tett intézkedésekről. Budapest, 1881.
