Századok – 1989
Közlemények - Soós László: Központi intézkedések a filoxéra elleni küzdelemben (1872–1881) V–VI/675
692 SOÓS LÁSZLÓ ezért a febr. 25-én tartott ülésen az alábbi határozat született: „Minden szőlőtermelő törvényhatóság köteles területén egy, vagy a viszonyokhoz képest több szakértőt alkalmazni, aki a kormány szakértője által kioktatván, a törvényhatóság területén lévő szőlőket állandó felügyelet és vizsgálat alatt tartja. Kívánatos, hogy ily szakértőül elsősorban kebelbeli középtanodai természetrajzzal foglalkozó tanár vétessék. A kormányintézkedés helyes végrehajtásáért a főispán felelős."4 0 Az ország szőlőskertjeinek rendszeres bejárását, a feladat nagyságához mérten csekély számú szakember nem vállalhatta. Ezért az önkéntes megfigyelők körét úgy bővítették, hogy tanfolyamokon tanították meg a termelőket azokra a minimális alapismeretekre, amelyek a filoxéra jelenlétének felismerését biztosították. így például 1880. febr. 11. és márc. 2. között dr. Müller Ottó, a keszthelyi gazdasági tanintézet tanára a Dunántúl nagyobb városaiban a rovar életmódját taglaló előadásokat tartott. A fertőzött szőlőterületek számának növekedésével a bizottság munkája annyira megszaporodott, hogy az új feladatok ellátásához a korábban megállapított hatáskör szűknek bizonyult. Ezért a bizottsági üléseken egyre többen sürgették, hogy egy szélesebb alapokon nyugvó, közvetlenül a kormány felügyelete alá tartozó testületté alakuljanak át. Ez a tervekben szereplő bizottság szakmai kérdésekben a létrehozandó Phylloxera Kísérleti Állomásra kívánt támaszkodni, amelynek feladatkörét Herman Ottó az 1880. febr. 25-én tartott megbeszélésen az alábbiak szerint határozta meg: „kísérleti állomás nélkül az önálló bizottság is vajmi keveset fog érni, mivel ezen kísérleti állomás lesz hivatva az önálló javaslatok adásához szükséges tapasztalatokat megszerezni." A fertőzött területek nagyságának növekedésével a hatásköri kérdésekről folyó vita háttérbe szorult, és a védekezés megszervezésének problémáira helyeződött a hangsúly. A konkrét tervek kidolgozására 1880. márc. 12-én hét tagból álló ún. Phylloxera Albizottságot hoztak létre, amely a kísérleti állomás részletes tervének elkészítését, valamint a kisebb területeken végzendő irtások munkálatainak irányítását kapta feladatul.41 A Phylloxera Albizottság rövid idő alatt kidolgozta a kísérleti állomás feladatkörét meghatározó javaslatát, amelyet Herman Ottó 1880. márc. 23-án terjesztett az Országos Phylloxera Bizottság elé. A tervezet elkészítői szerint az új intézmény a védekezés megszervezése mellett - amely „magában foglalja a baj elfojtását célzó intézkedéseket, továbbá a forgalom beszüntetését a baj terjedésének lehető lassítása végett" - ún. tenyésztési kísérleteket is folytatna, hogy a szőlőtermelés a filoxéra ellenére is fenntartható legyen. A Pancsován létrehozandó kísérleti állomás vezetőjének kötelességévé tették, hogy biztosítsa a rovar biológiai megfigyelésének folytonosságát, valamint a mentesítés érdekében különböző vegyszerekkel kísérleteket végezzen.42 40 Uo. Az Országos Phylloxera Bizottság második ülésének jegyzőkönyve. Budapest, 1880. febr. 25. 41 Uo. Az Országos Phylloxera Bizottság kilencedik illésének jegyzőkönyve. Budapest, 1880. jún. 19. 42 Uo. Az Országos Phylloxera Bizottság ötödik ülésének jegyzőkönyve. Budapest, 1880. márc. 23.
