Századok – 1989
Közlemények - Soós László: Központi intézkedések a filoxéra elleni küzdelemben (1872–1881) V–VI/675
A FILOXÉRA ELLENI KÜZDELEM 1872-1881 693 A javaslattevők nem csupán a kórokozóknak ellenálló amerikai szőlők veszszóiből szándékoztak vásárolni, hanem a hagyományos hazai fajtaállományból bizonyos védettséget mutató alanyok felkutatását is szorgalmazták. A különböző szőlőfajtákkal végzendő kísérleteket szintén a pancsovai telepen kívánták elvégezni. Az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás vezetésére a földművelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter által kiírt pályázat nyertesét, dr. Horváth Géza Zemplén megyei járásorvost kérték fel, aki a Magyar Tudományos Akadémia tagjaként már jelentős rovartani kutatásokat végzett. Az 1880. jún. 4-én kinevezett tudósnak félévnyi idő állt rendelkezésére ahhoz, hogy az új intézmény keretei között a filoxéra elleni küzdelem központi bázisait megteremtse. A fenti intézmény megszervezésénél a tervezet készítői testületileg nem lehettek jelen, mert a belső nézeteltérések által gyöngített, valamint az egyre terjedő vész elleni harcot a meglévő keretek között már nem vállaló Országos Phylloxera Bizottság 1880. jún. 19-én feloszlatta önmagát. Ezért az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás szervezetének kiépítése a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium és az 1881 januárjában módosított keretek között újjászervezett második Országos Phylloxera Bizottság irányításával ment végbe. Az Országos Phylloxera Kísérleti Állomás és a második Országos Phylloxera Bizottság létrehozása Az első Országos Phylloxera Bizottság rövid ideig tartó tevékenysége során számos olyan határozatot hozott, amelyeknek a megvalósítását az eredményes védekezés érdekében sokáig halogatni nem lehetett. Ezért a filoxéra elleni küzdelem területén jelentkező további feladatok végrehajtásának irányítását a kormány a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelmügyi Minisztérium szolgálatában álló szakemberekre bízta. A védekezést szervezők legnagyobb gondját a fertőzött területek felderítése és feltérképezése jelentette. Jól tudták, hogy ezt a munkát csak akkor lehet eredményesen elvégezni, ha képzett szakemberek az ország összes ültetvényeit átvizsgálják. Ehhez a feladathoz a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium szakgárdájának létszáma kevésnek bizonyult, ezért azzal a kéréssel fordultak a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vezetőihez, hogy erre a célra a felügyeletük alá tartozó középiskolákban természetrajzot oktató tanárok munkaerejét igénybe vehessék. Az igenlő válasz után a felkért pedagógusok 1880 júliusában Kassán, Peéren, Tahitótfalun és Versecen a filoxéra biológiai tulajdonságaival foglalkozó tanfolyamokon vettek részt. A kártevő jelenlétének felismerésére kiképzett 42 tanár, valamint a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium 18 alkalmazottja az ország különböző vidékein 10 hétig tartó vizsgálatot folytatott. Az 1880. szept. 15-ig tartó felmérések eredményeként összesen 324 000 kat. hold szőlőterületet ellenőriztek, és 35 helység szőlőskertjeiben találtak rá a kártevőre.4 3 (A felmérést 43 OL К 168-1881-5-21700 Miklós Gyula borászati kormánybiztos jelentése a FIK részére. Budapest, 1881. jan.
