Századok – 1989
Tanulmányok - Popély Gyula: A felvidéki magyarság számának alakulása az 1921. és 1930. évi csehszlovákiai népszámlálások tükrében I–II/44
A FELVIDÉKI MAGYARSÁG SZÁMA 1921-BEN ÉS 1930-BAN 63 mert minden egyes nemzetiségi vallomás kihat az egész magyarság életére. A nyelvi jogok szabad gyakorlása ugyanis minálunk százalékos arányhoz van kötve..."62 A magyar pártok vezetői, természetesen, már eleve számoltak a számlálóbiztosok, revizorok és politikai hatóságok magyartalanító törekvéseivel, azért erre a veszélyre is igyekeztek felkészíteni a magyar lakosságot. A magyar pártok sajtója ezért nyomatékosan felhívta a magyarok figyelmét, hogy amennyiben a számlálóbiztosok nem lesznek hajlandóak magyar nemzetiségűeknek beírni az annak jelentkezőket, és amennyiben ebből az ügyből kifolyólag a megszámláltakat beidézik a felettes politikai hatóságra, a beidézettek haladéktalanul keressék fel a magyar pártok valamelyik közeli pártirodáját, ahol díjtalanul ügyvéd-jogképviselőt kapnak segítségül, aki elkíséri őket az űn. „nemzetiségmegállapító kihallgatásra".6 3 A Magyar Parlamenti Pártok Népszámlálási Bizottsága 1930 november közepén egy szolid kis könyvecskét is kiadott a pozsonyi Concordia Kiadóvállalat és Könyvnyomda gondozásában „Az 1930. évi népszámlálás" címmel. A 68 oldalas füzet csupán 500 példányban jelent meg, s elsődleges célja az volt, hogy a magyar pártok tisztségviselői és aktivistái számára tájékoztatóul szolgáljon a népszámlálás körüli tudnivalókkal kapcsolatban. A könyvecske előszavát Törköly József nemzetgyűlési képviselő, a Népszámlálási Bizottság elnöke írta. A füzet első része egy magvas tanulmányt tartalmazott, amely behatóan elemezte az 1921. évi első csehszlovák népszámlálás tapasztalatait. A második rész teljes terjedelmében közölte a 86/1930. sz. ún. népszámlálási kormányrendelet szövegét, minden paragrafushoz részletes magyarázatot fűzve. A könyvben benne foglaltatott még a sajtóban már közzé tett „népszámlálási tízparancsolat", illetve egy, a Prágai Magyar Hírlapban már szintén leközölt írás „Hogyan kell viselkednie a magyar nemzetiségűnek a népszámlálás alkalmával?" címmel. A könyvhöz függelékként csatolták a hivatalos összeírási ív mintáját, amelynek cseh nyelvű szövegéhez a kiadó magyar nyelvű fordítást is csatolt.6 4 A Népszámlálási Bizottság által kiadott könyvecske azonban fölkeltette a hivatalos állami közegek rosszallását, aminek következtében 1930. november 21-én a pozsonyi államügyészség elkoboztatta a Concordia nyomdában talált példányokat.65 Az elkobzást követő napokban Törköly képviselő a magyar pártok nevében tiltakozott ugyan Juraj Slávik belügyminiszternél a pozsonyi államügyészség eljárása ellen, de eredménytelenül.6 6 Az előjelek tehát nem jósoltak semmi jót, sőt ellenkezőleg, 1930 novemberében a politikai hatóságok több megnyilvánulásából is arra lehetett következtetni, hogy a népszámláláskor az államhatalom nem bánik majd kesztyűs kézzel a nemzeti kisebbségekkel. November második felében már kezdtek kiszivárogni hírek a 62 Hogyan kell viselkednie a magyar nemzetiségűnek a népszámlálás alkalmával? Prágai Magyar Hírlap, 1930. november 16., 7-8. 63 Uo. Az 1930. évi népszámlálás. Bratislava-Pozsony 1930. Elkobozták ellenzéki pártjainknak a népszámlálásról kiadott brosúráját. Prágai Magyar Hírlap, 1930. november 22., 6. 66 Pártjaink közös parlamenti klubja tiltakozott „Az 1930. évi népszámlálás" címtf felvilágosító fUzet elkobzása ellen. Prágai Magyar Hírlap, 1930. november 25., 2.
