Századok – 1989

Közlemények - Miskolczy Ambrus: Az 1948–49-i magyar forradalom bajor szemmel (A diplomáciatörténet és az imagológia határán) V–VI/644

664 MISKOLCZY AMBRUS hangulata" egységes alkotmány- és császárpárti volt.5

0

Ugyanakkor a parasztságra mint a „társadalmi nyugalom" f6 erejére számíthattak,5

1

de félve is tőle, hogy miután nem tud önálló erőként fellépni, a helyzettől függően a papság, a nemesség, a birtokosok, a hivatalnokok befolyása alá kerül.5

2

Az egységesítő liberalizmus és az állami regionalizmus feloldhatatlan ellentmondásba került. „A liberálisok azért álltak szembe az államszövetséggel (Staatenbund), mert liberálisok voltak, mert a föderáció valamennyi polgárának alap- és polgári jogait biztosítani akarták. Az egyes államok partikularizmusa és szervezete, a német Bund volt az, ami 1830-tól az egyes államokban minden liberális változást megakadályozott. Ezért lettek a szabadsággal kapcsolatos kérdések a nemzeti újjászervezés kérdései. A szabadságnak egységre volt szüksége, az egységnek szabadságra" - írja Thomas Nipperdey, kifejtve azt is, hogy a forradalom regionalizálódott és ez kedvezett az ellenforradalomnak, méghozzá azért is, mert Ausztria kérdését a liberális alkotmány nem tudta megoldani. 3 Ausztria, ha belép az új német államba, akkor Németország elveszti nemzeti jellegét. Márpedig „a nemzeti demokratikus legitimitás szemben állt Ausztria ama legitim jogával, hogy Németországhoz tartozzék, és a németek legitim jogával, hogy Ausztriával egyazon politikai köteléken belül éljenek. Mindkét igény legitim volt, de öszszeegyeztethetetlen. Ebben rejlik a konfliktus tragikuma".5

4

Ezt akarta Bajorország feloldani, amikor mindent megtett, hogy Ausztriát ne rekesszék ki Németországból, ill. Ausztria nehogy kilépjen belőle, amikor a márciusi olmützi oktrojált alkotmánnyal kifejezésre juttatta, hogy belügyeibe nem enged beleszólást. A kérdés az volt, hogy miként lehet a nemzeti elv és Ausztria tiszteletbentartásával a német egységet létrehozni, főleg azután, hogy Bajorország szembefordult Frankfurttal, éppen a német államok jogainak védelmét hangoztatva.55

Nem minden célzatossággal hozták az orosz kormányzat tudomására, hogy „a bajor kormányzat elismeri, hogy a német nemzetnek az eddiginél erősebb egységre van szüksége és képes is rá. Nem maradhat figyelmen kívül, hogy minden népnek önálló világtörténelmi hivatása van, a kifelé érvényesíthető politikai hatalom nem az egyetlen és nem a legnemesebb feladata egy népnek, hogy ezt milyen szinten látja el, azt nemcsak az alkotmány határozza meg, hanem a nép szelleme is, és a politikai hatalom ereje a nép belső boldogságával gyakran fordított arányban áll."5

6

A porosz kormányzatnak pedig azt fejtette ki a bajor, hogy a Bundesstaat megvalósítására az Egyesült Államok és Svájc 50

GH Max II. 76-5-33: EinfluB der Lola Montez auf die Revolution vom Jahre 1848 címí feljegyzés Hermann, államtanácsos és államtudomány professzor elaborátumai között. 51 GH Max И. 76-6-36: Leinfelder: Die sozialen und politischen Kräfte in Bayern (1859. július) 52 München, Staatsarchiv, Nachlaß Pfordten 125.: Denkschrift über die Kräftigung des monarchischen Prinzips. Auf welche Klasse sich zu stutzen (1859. december) 53 Thomas Nipperdey: Der deutsche Föderalismus zwischen 1815 und 1866 im Rückblick. In: Land und Reich, (lásd) 11. 9. 54

I. m. 18. 55 August Priesack: Die bayerischen Abgeordneten in der Frankfurter Nationalversammlung mit besonderer Berücksichtigung ihrer Stellung zur deutschen Frage und ihres Verhältnisses zu König Max II., München, 1930. 56 Bayerisches Staatsarchiv, Bayerische Gesandschaft, Petersburg, 53. (München, 1849. ápr. 29.)